Továbbra sem került pont az Északi Áramlat gázvezetékeket ért tavaly szeptemberi robbantások ügyének végére. A szabotázs több országnak is érdekében állhatott, Moszkva és a Nyugat egymást hibáztatják a történtekért. Egyes jelentések Ukrajna-párti erőkre utaltak, hangsúlyozva, hogy maga az ukrán kormány nem volt érintett az akcióban. A robbanás helyszínéhez közeli országokban továbbra is folyik a hivatalos nyomozás, de eddig csak annyit állapítottak meg, hogy inkább szándékos szabotázs, semmint baleset állhat a háttérben.
Egy dán, norvég, svéd és finn televíziók által forgatott dokumentumfilm-sorozat áprilisban felfedte, hogy civilnek álcázott orosz hajók próbálják feltérképezni a szélerőműveket az Északi-tengeren – számolt be a BBC brit közmédia a vizsgálatokra hivatkozva.
Az újabb epizód az Északi Áramlat felrobbanása közelében tapasztalt gyanús hajómozgásokra koncentrál, írja a BBC. Az érintett hajók feltehetően a Szibirjakov orosz haditengerészeti kutatóhajó és az SB–123-as vontatóhajó lehettek, valamint az orosz haditengerészeti flotta egy harmadik egysége, amelyet a televíziók nem tudtak név szerint azonosítani. Mindhárom jármű kikapcsolta a jeladóját, így „szellemhajókká” váltak.
A dokumentumfilmesek azt állítják, hogy a hajók által 2022 júniusa és szeptembere között az orosz haditengerészeti bázisoknak küldött, lehallgatott rádiókapcsolatok alapján nyomon tudták követni a mozgásukat. Ehhez egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt kutatásait használták, aki 2018-as nyugdíjba vonulásáig az orosz Balti-tengeri Flotta lehallgatásán dolgozott. A meg nem nevezett volt hírszerző állítólag nyílt forrású információkat és rádiókommunikációt használt, s megállapította, hogy a hajók órákon keresztül, sőt egy esetben majdnem egy teljes napig tartózkodtak a robbanás helyszínének közelében.
A Szibirjakov állítólag képes a víz alatti megfigyelésre és térképezésre, valamint kis, víz alatti járművek indítására is. A volt brit tiszt megfigyelései szerint júniusban szokatlan navigációs pályát vett fel a vezeték későbbi felrobbanásának helye körül, kommunikációját pedig egy titkos vevőkészülékre kapcsolta át.
Az előző héten egy másik, meg nem nevezett hajó is jelen volt azon a területen, az SB–123-as haditengerészeti vontatóhajó pedig állítólag öt nappal a szeptemberi robbanások előtt érkezett meg ugyanoda. A rádiókapcsolat arra utal, hogy egész este és éjszaka ott tartózkodott, mielőtt visszahajózott volna Oroszország felé. A dokumentumfilm készítői szerint a fenti megállapításokat műholdas felvételek is alátámasztják.
A múlt héten kiderült, hogy a dán hadsereg 26 fotót készített a robbanások helyszínének közelében egy másik, tengeralattjáró-műveletekre szakosodott orosz haditengerészeti hajóról. Egy dán újság szerint az SS–750 tengeralattjáró-mentőhajót négy nappal a robbanások előtt fotózták le a közelben, ez a hajó képes kisebb méretű tengeralattjárót szállítani. A dokumentumfilm szerint nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy mivel is foglalkoztak ezek a hajók, ahogy arra sincs, hogy Oroszország állna a robbanások mögött, a szokatlan tevékenység azonban kérdéseket vet fel.
Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)
