Időzített bomba az ivóvízvezeték a Római-parton

A főváros márciusban arról döntött, hogy a Csillaghegyi-öblözetben élő ötvenezer ember védelmét a jövőben is folytatni kell.

Borítókép: Római-part. (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)

Az Egyesület a Római-partért szervezet emellett felhívta a figyelmet az elmúlt években a nagy átmérőjű ivóvíz-főnyomóvezetékeken bekövetkezett üzemzavarokra, különös tekintettel a SENTAB technológiával készült vezetékekre, amely szerintük az élettartama határán van és időzített bombaként ketyeg a partszakasz alatt.

Megkerestük a fővárost is az ügyben. Mint válaszukban kifejtették, a főváros árvízvédelmi fővédvonalának Római-parti szakasza csaknem hetven éve a Nánási út–Királyok útján húzódik, ebben nincsen semmilyen változás. 

A főváros márciusi döntése tehát nem megváltoztatta a védmű nyomvonalát, hanem arról döntött, hogy a Csillaghegyi-öblözetben élő ötvenezer ember védelmét a jövőben is ott kell folytatni, ahol az eddig is sikeresen történt, a Nánási út–Királyok útján. A döntés nyomán a tervezéssel megbízott mérnök iroda ezen a nyomvonalon folytatta az új védmű részletes tervezését. Jelenleg az engedélyezési szintű tervek készítése zajlik. 

Hozzátették: amint a terveket véglegesítik, elindulhat a védmű engedélyeztetési eljárása. Ezzel párhuzamosan benyújtották a hatóságok részére az előzetes vizsgálati dokumentáció, melynek célja, hogy az illetékes Környezetvédelmi Hatóság megállapítsa a beruházás környezetre gyakorolt hatását.

Kérdésünkre kiemelték azt is, hogy a főváros a védmű építését, ahogyan eddig is, a jövőben is uniós forrásból kívánja megépíteni. Ennek megfelelően a főváros a jelenlegi, közösségi tervezéssel kísért tervezési folyamatot is európai uniós támogatásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásából valósítja meg, a szakpolitikáért felelős Belügyminisztérium, mind a támogatások felhasználását szakmai szinten felügyelő Irányító Hatóság jóváhagyása mellett. A Nánási út–Királyok úti új védmű megvalósításának kiemelt fontosságát alátámasztja, hogy a kormány által készített, Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési terve szerint a Csillaghegyi-öblözet Budapestnek az árvízi kockázatoknak leginkább kitett öblözete.

A területet most védő védmű már nem felel meg a jelenlegi jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel a 2013-as rekordárhullámot követően megemelt mértékadó árvízszintre. Ezért a Csillaghegyi-öblözetben élő 55 ezer ember árvízvédelmének biztosítása miatt szükséges az új védmű építése, azaz a jelenlegi állapot nem fenntartható. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány is kimutatta, hogy a térség árvízvédelmének biztonságát a Királyok–Nánási úti nyomvonal tudja a legjobban garantálni, hiszen ez a nyomvonal magasabban fekszik, emiatt több idő van felkészülni a védekezésre és az rövidebb ideig tart, és az uszadék, valamint a jégkár kevesebb kárt tud okozni a védművön.

Mint kiemelte a főváros, egy új védmű építése, bármilyen nyomvonalon is történjen, sajnos mindenképpen természeti károkozással jár. A megvalósíthatósági tanulmány alapján azonban a Királyok útja–Nánási úti nyomvonal környezeti hatásai kedvezőbbek:

ezen nyomvonal esetén körülbelül 160 fát, míg a part menti változat esetén több mint 700 fát, azaz több mint négyszer annyi növényt kellene kivágni, és ezeken túl is jóval nagyobb környezeti kárt okozna a part menti gát a Duna-menti élővilágban, ökoszisztémában. Tehát a környezeti szempontok is egyértelműen a Királyok útja–Nánási úti nyomvonal mellett szólnak.

Elmondták azt is, hogy mivel a területen valóban problémát jelent a szennyvizek kezelése, a fejlesztés részeként vizsgálják a hullámtéri ingatlanok szennyvízelvezetésének zárt rendszerűvé tételét a jövőben.

Borítókép: Római-part. (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)