Az Európai Parlament állásfoglalásával párhuzamosan aktivizálták magukat a Magyarország ellen felszólaló szokásos lobbisták is − fejtette ki lapunk megkeresésére a Magyarország soros uniós elnökségét támadó EP-állásfoglalás utóhatásairól Gát Ákos Bence, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. A Danube Institute külkapcsolati vezetője példaként említette Alberto Alemmanót, aki a Politico brüsszeli lapnak különböző alternatívákat vázolt fel arra, hogyan lehetne szabotálni a magyar elnökséget. Alemmano egyébként az HEC Paris európai uniós jogi professzora és a The Good Lobby alapítója.
Gát Ákos Bence szerint sokat elmond az illető hozzáállásáról az, hogy a cikkben Magyarországot és Lengyelországot konzekvensen „engedetlen”, „rebellis” országoknak nevezi, amely egyfajta birodalmi szemléletet sugall, holott az EU eredeti hivatása, hogy független nemzetek szabad együttműködését segítse elő.
Gát Ákos Bence emlékeztetett arra,
a magyar elnökséget támadók azt állítják, hogy Magyarország nem tartja be az unió szabályait. Ez azonban tényszerűen nem állja meg a helyét.
Ha az uniós jog megsértésének vélelme felmerül, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljáráson keresztül állapodik meg a tagállammal, vagy ennek hiányában az Európai Unió Bírósága dönt, amely ítéleteket Magyarország is mindig tiszteletben tartja. Abból a tényből, hogy Magyarország ellen 7-es cikkes eljárás van folyamatban, szintén nem következik, hogy az ország megsértené az uniós jogot vagy uniós értékeket. Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy az eljárás még nem zárult le. Azzal, hogy megelőlegezik annak hazánk számára hátrányos kimenetelét, összekeverik az „ítéletet” a „váddal”, amellyel éppen Magyarország bírálói sértik meg súlyosan a jogállamiság elvét – emelte ki a szakértő.
Hozzátette, hogy a hazánkkal szembeni 7-es cikk első bekezdés szerinti eljárás egyébként nem is zárulhat annak megállapításával, hogy hazánk megsérti az uniós értékeket. Ebben az eljárásban legfeljebb csak azt állapíthatja meg az Európai Unió Tanácsa, hogy ezen értékek megsértésének veszélye fennáll. Az ilyen jellegű megállapításhoz nem hiába nem köt jogkövetkezményeket az uniós alapszerződés, az pedig, hogy ezt megkerülve, már a 7-es cikkes eljárás elindításához is hátrányos jogkövetkezményeket akarnak kieszközölni Magyarország ellen, súlyos jogi aggályokat vet fel. A szakértő szerint ilyen fiaskót nem engedhet meg magának az uniós intézményrendszer, ha meg akarja őrizni a hitelességét; ha az uniónak valóban fontos a jogállamiság, be kell hogy tartsa saját szabályait.
A szakértő azt is megjegyezte, hogy az uniós alapszerződésekbe eredetileg azért került be az alapvető jogok és értékek védelme, mert a tagállamok kötelezni akarták az uniós intézményeket, hogy azok is tartsák be a nemzeti alkotmányos hagyományokból eredő jogelveket. Ehhez képest mára oda jutottunk, hogy az uniós intézmények ezeket, a rájuk vonatkozó rendelkezéseket használják fel arra, hogy számon kérjék a tagállamokat.
A magyar elnökség körüli politikai hisztéria azért is lángolt fel ilyen hevesen, mert Magyarország felvetette: elnöksége alatt napirendre tűzi egy olyan jogállamisági eszköz kialakítását, amellyel elérhető, hogy az unió intézményein belül is érvényesüljenek azok a jogállami kritériumok, amelyeket számon kérnek a tagállamokon, ez pedig pánikot idézett elő.
A kutató a jövő évi elnökségről elmondta: a magyar elnökség különleges kontextusban valósul majd meg, az európai parlamenti választások után új ötéves politikai ciklus kezdődik, és ilyenkor könnyebben be lehet csatornázni az intézményrendszerbe olyan friss, új gondolatokat, amiket ciklus közben kevésbé.
