Veszélybe sodorhatja az unió alapjait az EP Magyarország elleni kampánya

„Míg az ilyenfajta felhívások jól rezonálnak az Európai Parlament főként liberális, magyarellenes többségében, a valóságban ez nem több vágyvezérelt gondolkodásnál” – reagált az EUobserverben megjelent cikkében Kovács Zoltán azokra az uniós baloldali felvetésekre, miszerint elvennék Magyarországtól a 2024-es uniós soros elnökséget.

Felhívta a figyelmet, hogy Rafaela és Theuns több alkalommal is megbélyegzi Magyarország demokratikus rendszerét olyan jelzőkkel, mint „siralmas” vagy „erodált”, de semmilyen ténnyel nem támasztják alá ezeket az állításokat. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyarországi demokrácia nagyon jól van, köszöni, az egész Európai Unióban a legszélesebb választói támogatással Orbán Viktor miniszterelnök kormánya mögött, továbbá Magyarországon a választói részvétel – az európai parlamenti választásokkal ellentétben – mindig is magas volt. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a kérdéses cikk egy, a 2022-es magyarországi választásokról szóló EBESZ-jelentést idéz, de azokról a további jelentésekről nem tesz említést, melyek nem találtak semmilyen hibát a mi választási eljárásainkban. 

Az idézett EBESZ-jelentés szerint a 2022-es országgyűlési választások »jól megkülönböztethető alternatívákat« nyújtottak a választók számára és »jól kivitelezettek« voltak. Azt is üdítő olvasni ebben a jelentésben, hogy a barátaink által a fősodratú médiában és NGO-csoportokban régóta kritizált választási rendszerünk »megfelelő alapot biztosit demokratikus választások megrendezésére«

– szögezte le.

Csupán körkörös hivatkozások

A kormánypárti politikus jelezte, hogy a cikk ezt követően megemlíti az Európai Parlamentnek azt a határozatát, mely Magyarországot „választási autokráciának” minősíti, de ez nem több körkörös hivatkozásnál, továbbá azt nem jegyzik meg, hogy az Európai Parlamentet egy túlnyomóan liberális többség dominálja, mely több mint egy évtizede erősen magyarellenes. 

Nem az a célja a soros elnökségnek, hogy minden egyes tagállamnak lehetősége legyen európai szinten felvetni számára fontos kérdéseket 13 vagy 14 évente egyszer? Nem engedhetjük, hogy az Európai Parlament csak azért tönkretegye ezt az elvet, mert egy tagállam olyan szakpolitikai véleményeket fogalmaz meg, melyek megkérdőjelezik az Európai Parlament bizonyos képviselőinek álláspontját

– fogalmazott Kovács Zoltán.

Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP)