A szakértő azt is megjegyezte, hogy az uniós alapszerződésekbe eredetileg azért került be az alapvető jogok és értékek védelme, mert a tagállamok kötelezni akarták az uniós intézményeket, hogy azok is tartsák be a nemzeti alkotmányos hagyományokból eredő jogelveket. Ehhez képest mára oda jutottunk, hogy az uniós intézmények ezeket, a rájuk vonatkozó rendelkezéseket használják fel arra, hogy számon kérjék a tagállamokat.
A magyar elnökség körüli politikai hisztéria azért is lángolt fel ilyen hevesen, mert Magyarország felvetette: elnöksége alatt napirendre tűzi egy olyan jogállamisági eszköz kialakítását, amellyel elérhető, hogy az unió intézményein belül is érvényesüljenek azok a jogállami kritériumok, amelyeket számon kérnek a tagállamokon, ez pedig pánikot idézett elő.
A kutató a jövő évi elnökségről elmondta: a magyar elnökség különleges kontextusban valósul majd meg, az európai parlamenti választások után új ötéves politikai ciklus kezdődik, és ilyenkor könnyebben be lehet csatornázni az intézményrendszerbe olyan friss, új gondolatokat, amiket ciklus közben kevésbé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!