Reménykeltően növekszik a pedagógushallgatók száma

Egyre többen választják a pedagóguspályát – mondta Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. Kitért arra is, hogy csökken a lemorzsolódó hallgatók száma, népszerűbbé váltak az MTMI-szakok, illetve a régebben érettségizettek közül is egyre többen tűzték ki célul a diplomaszerzést.

Fotó: Arpad Kurucz

Egyre több jelentkező

A jelentkezői létszámban elért, több mint 126 ezer főt jelentő 27 százalékos átlagos növekedés jelentős, azt mutatja, hogy növekszik az érdeklődés az egyetemek iránt. – Tavaly Csák János miniszter úr mottója az volt, hogy az „ahol a felelősség, ott a lehetőség” elvét követve alakítsuk át a felvételi rendszert, ezért az egyetemek hatásköre lett az, hogy ők választhassák meg, kivel kívánnak együtt dolgozni. Azt is lényegesnek tartjuk, hogy a hallgatók el is végezzék az egyetemet, amin az ösztöndíjrendszerrel próbálunk segíteni. Harmincháromféle ösztöndíjat tartunk fenn, amivel mintegy 170 ezer hallgatót tudunk segíteni a 72 milliárd forintos évi keretből – sorolta a helyettes államtitkár.

Úgy fogalmazott, különösen a modellváltó egyetemektől kértek vállalásokat a hallgatói lemorzsolódás csökkentésére, aminek már meg is vannak az első eredményei: ez a mutató 21 százalékról 18,7 százalékra redukálódott. 

– Az a célunk, hogy a diplomások aránya érje el a V4-ek, illetve az unió átlagát 2030-ig. Tavalyhoz képest 55 százalékkal nőtt azon jelentkező száma is, akik nem idén érettségiztek, a 20–29 éves korosztálynál tízezer fővel, a 30–39 éves korosztálynál hétezerrel, sőt még a 40–49 éveseknél is több mint ötezer fővel nőtt a jelentkezők száma – ismertette.

Adatokkal támasztotta alá a helyettes államtitkár a pedagógusképzés népszerűbbé válását. Fotó: Havran Zoltán

Hozzáfűzte, az egyetemi autonómia erősítésével az intézményekre nagyobb felelősség hárul a hallgatók minőségi tanításában, amit az állam többek között mentorprogramokkal segít. A színvonal megőrzése vagy akár emelése az egyetemek érdeke, mert a rangsorokban való további előrehaladásnál számít az, hogy milyen minőségű diplomát kapnak a hallgatóik. Most már tizenegy egyetemünk topligásnak tekinthető, mert a világrangsor felső öt százalékában foglalnak helyet – világított rá.

Új rétegeket szólítanak meg

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne a szakmával rendelkező, még nem diplomás felnőtteket a felsőoktatásba vonzani, az államtitkár-helyettes úgy válaszolt: a körülmények rugalmasabbá és gyakorlatorientáltabbá tételével, egyre több lehetőség nyílik munkahely mellett diplomát szerezni. Elmondta, adatok támasztják alá, hogy egy diplomás elhelyezkedési ideje 36 nap a diplomaszerzést követően, továbbá a bérelőny is jelentős: hatvan-nyolcvan százalékos a diplomával rendelkezők köré­ben a nem diplomásokhoz képest.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy stratégiailag fontos emelkedés tapasztalható a hátrányos helyzetű régiókból jelentkezők között, ami az előző évhez képest 69 százalékos. 

Példaként említette, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigándi járásban 86 százalékkal, míg az encsi járásban 67 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe.
Kitért arra is, hogy jövőre tovább erősödik az egyetemi autonómia a felvételi eljárásban, hiszen további lehetőség az egyetemeknek az, hogy a pontok egyötödéről, azaz száz többletpontról maguk dönthetnek. A versenyképesebb és teljesítményorientált modellváltó egyetemekre jelentkezők létszáma magasabb, mint az állami egyetemek esetében, mivel a fiatalok több vonzó lehetőséget látnak ebben a struktúrában. A verseny a hosszú távú minőségfenntartás garanciája, a kiváló tudással rendelkező diplomások pedig a magyar nemzet erőforrásai – zárta gondolatait Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: A tanítók és a tanárok nem maradnak utánpótlás nélkül, egyre többen választják a pályát (Fotó: Kurucz Árpád)