Magyarország alaptörvénye tartalmazza, hogy az ország környezeti és kulturális értékeinek védelme mindenki kötelessége a jövő generációk érdekében – hangsúlyozta Varga Judit New Yorkban, a jogászok világkongresszusának konferenciáján, amelynek idei kiemelt témája a fenntarthatóság és a jog kapcsolata volt. Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy csak a nemzetközi együttműködés képes garantálni a környezet megőrzése érdekében hozott nemzeti megoldásokat, és ennek során a demokratikus döntéshozatal folyamatában rendszeresen tájékoztatni kell az állampolgárokat és kikérni véleményüket.
A környezet védelmének árát nem lehet a legszegényebb országokra, valamint a társadalmak legszegényebb tagjaira tolni, hanem a költséget elsősorban a nagy szennyező országoknak és nagyvállalkozásoknak kell viselniük – mutatott rá. Hozzátette: az országok közötti egyenrangúságra épülő nemzetközi együttműködés nem vezethet oda, hogy egyes országokat megbélyegeznek intézkedéseik miatt, amelyekkel állampolgárainak jólétét és demokratikus választásait célozza biztosítani.
A tárcavezető a kérdés összetettségére és a kihívás komolyságára példaként említette az Ukrajnában zajló háborút, illetve annak hatását a globális energiapolitikára, ami – földrajzi fekvése okán – különösen súlyosan érinti Magyarországot. Elmondta, hogy a Brüsszel által meghozott szankciók Magyarországon az egekbe emelték az energia árát, így jelenleg magyarok legfontosabb célja az ország energiaellátásának biztosítása és az energiát terhelő szankciós felár mérséklése.
A magyar kormánynak célja, hogy megvédje az országban élő embereket, támogassa a nyugdíjasokat és családokat, különösen a háztartási energia felső árkorlátjának kijelölésével
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért hazánk nem támogat semmilyen javaslatot, ami közvetlen vagy közvetett módon kockáztatja az energiabiztonságot vagy a megengedhetőség határa fölé emelné az energiaárakat. Varga Judit ennek kapcsán kérte a hallgatóságot, hogy amikor arról hallanak a hírekben, hogy Magyarország kritizálja az Európai Unió szankciós politikáját az energia terén, akkor idézzék fel, hogy hazánk egy tengeri határok nélküli, energiahordozókban szegény ország, így különösen körültekintőnek kell lennie, hogy egyszerre tudja biztosítani energiabiztonság jelenlegi igényét és biztosítani a jövő generációk jogait.
Az igazságügyi miniszter beszámolt arról is, hogy Magyarország a megújuló energiaforrások bővítésével, az előreláthatóan rendelkezésre álló atomenergia-forrásokkal, valamint a földgáz-beszerzés diverzifikálásával csökkenteni tudja függőségét egyes exportáló országoktól, ugyanakkor jelenleg még az orosz energiaforrások a magyar energiafelhasználás jelentős hányadát teszik ki.
A tárcavezető végül emlékeztetett: Magyarország vállalta, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkenti karbonkibocsátását 1990-hoz képest, és 2050-re eléri a karbonsemlegességet, valamint rámutatott, hogy
Magyarország a 13. helyen áll a klímasemlegességre való felkészültséget összegző nemzetközi nettó zéró felkészültségi mutató (Net Zero Readiness Index) értékét tekintve a világ vizsgált országai között.
Borítókép: Varga Judit (Fotó: Kurucz Árpád)
