Gulyás Gergely: Az európai értékekhez jobban ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak

Az Európai Unió működését ma meghatározó ideológiai viták hátterében az áll, hogy a hagyományos európai értékekhez sokkal inkább ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombat délután Esztergomban.

Az MCC Feszt pódiumbeszélgetése - A Kárpát-medence új korszaka: kihívások és lehetőségek Fotó: Bruzák Noémi

Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt kerekasztal-beszélgetésén úgy értékelt: a 90-es években, mivel Nyugat-Európa érezte, hogy felelős azért, hogy hol és hogyan húzták meg a vasfüggönyt a második világháború után, morális felelősségének érezte, hogy ne zárja el a csatlakozás útját az európai közösségbe belépni szándékozó országok elől.

– Ugyanakkor Brüsszelnek valójában nem vagy csak nagyon primitív elképzelése volt a belépő országokkal a közös jövőről: piacokat szerezni, miközben a politikai befolyását megőrzi – mondta.

– De kiderült, hogy nem maradt következmények nélkül az a 40 év, amelyet Európa egyik fele szovjet rabságban, a másik szabadságban töltött. Paradox módon a hagyományos európai értékekhez sokkal inkább ragaszkodnak azok a társadalmak, amelyek szovjet iga alatt szenvedtek, mint azok, amelyek már a második világháborút követően megélhették a szabadságot és az azzal együtt járó jólétet – fejtette ki.

Hozzátette: a régi uniós tagállamok válasza az ideológiai vitákra az, hogy megpróbálnak minél több hatáskört Brüsszelbe telepíteni. Mivel pedig az ezt lehetővé tevő szerződésmódosításhoz az uniós tagállamok egyhangú döntésére volna szükség, a régi tagállamok – akár a jogállami elveken is túllépve, szerződésmódosítás nélkül, egyfajta lopakodó hatáskörbővítéssel igyekeznek bővíteni Brüsszel hatáskörét. Ehhez az uniós intézmények –  és nemcsak az Európai Parlament, hanem az Európai Bíróság is – komoly segítséget nyújt a régi tagállamoknak – jegyezte meg.

A további bővítésről szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: ha az Európai Unió valóban európainak gondolja magát, akkor minden európai országnak helye van benne, de a csatlakozáshoz objektív, mindenkire egyformán érvényes feltételeket kell szabni.

Megjegyezte, a megtámadott Ukrajnával szolidaritást kell vállalni, de a háborúra hivatkozva nem lehet átlépni a csatlakozáshoz szükséges alapelveken. Attól, hogy megtámadták, még nem lesz kevésbé korrupt egy ország, és nem lehet azt üzenni a szintén csatlakozni akaró és Ukrajnánál lényegesen felkészültebb balkáni országoknak, hogy rájuk más feltételek vonatkoznak.

Azt is mondta, Magyarország érdeke, hogy azok az országok is csatlakozzanak az unióhoz, amelyek a társadalmi rendjük szempontjából kulcsfontosságú ideológiai kérdésekben lényegesen közelebb állnak hozzánk, mint az unió alapító országai.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az Európai Unió alapításakor és még Magyarország uniós csatlakozásakor is mindenki elfogadta a francia és a német gazdaság dominanciáját, és ahhoz igyekezett igazodni. A probléma akkor kezdődött, amikor olyan értékekről kezdtek beszélni a tagállamok, amelyeket korábban nem definiáltak európai értékekként. Az erről kialakult vitában nem lesz konszenzus, ezért az unió olyan mechanizmusokat próbál életbe léptetni, amelyek kikerülik a konszenzust.

A tagállamok pedig már értik, hogy az újonnan csatlakozó országok nem megoldják, hanem tovább élesítik majd a vitákat, és azt számolják, hogy melyik belépő ország melyik tábort fogja erősíteni.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben mely ügyek kötik össze, veszik rá együttműködésre a régió országait, Gulyás Gergely azt felelte, az elmúlt évek válságkezeléseiben a legjobb válaszok többnyire a nemzeti válaszok voltak.

Ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Közép-Európát egyfajta negatív identitásként jellemzi, hogy nem akarunk olyan társadalmakat Közép-Európában, mint amilyenekké a nyugat-európaiak váltak. Ez pedig – meglátása szerint – a gazdaság szereplőinek is fontos lehetőség, és új kapukat nyithat.

Azt is mondta, biztos abban, hogy a közép-európai jövő közös jövő, és fontos, hogy ennek a gazdaságban is meglegyenek a mozgatórugói.

Kiemelte, a 90-es évek német gazdasági dominanciájával szemben mára Közép-Európában is létrejöttek gazdasági erőközpontok, így már nem csupán abban versenyezhetnek egymással a közép-európai államok, hogy hova érkezik Nyugat-Európából vagy a világ más pontjáról befektetés.

Világi Oszkár szerint az ukrajnai háború után is együttműködésre kényszerülnek a térség országai, például az energiaimport új útvonalainak kialakításakor.

Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint Magyarország és a térség jövőjének szempontjából kulcsfontosságú az intellektuális erő megtartása, elvándorlásának megakadályozása.

Ma a cseh vagy a lengyel fiatalok nem választanak magyar egyetemet, mint ahogy egy magyar sem a környező országokba megy tanulni. Évtizedek óta tart az agyelszívás a térségből, ezen próbál javítani az egyetemi modellváltás és az MCC is – mondta Lánczi András.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványának elnöke az együttműködés legfontosabb területeként a vizet jelölte meg. Hangsúlyozta, Magyarország Ausztria, Szlovákia és Románia egymásra van utalva ezen a közeljövőben sok kihívást tartogató területen. Az országoknak el kell dönteniük, hogy befelé fordulnak-e, csak a saját érdekeiket nézve, vagy legalább régiós szinten együttműködnek egymással. 

Borítókép: Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus (b-j) A Kárpát-medence új korszaka: kihívások és lehetőségek című panelbeszélgetésen az MCC Feszten 2023. július 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)