Gulyás Gergely: Az európai értékekhez jobban ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak

Az Európai Unió működését ma meghatározó ideológiai viták hátterében az áll, hogy a hagyományos európai értékekhez sokkal inkább ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombat délután Esztergomban.

Az MCC Feszt pódiumbeszélgetése - A Kárpát-medence új korszaka: kihívások és lehetőségek Fotó: Bruzák Noémi

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az Európai Unió alapításakor és még Magyarország uniós csatlakozásakor is mindenki elfogadta a francia és a német gazdaság dominanciáját, és ahhoz igyekezett igazodni. A probléma akkor kezdődött, amikor olyan értékekről kezdtek beszélni a tagállamok, amelyeket korábban nem definiáltak európai értékekként. Az erről kialakult vitában nem lesz konszenzus, ezért az unió olyan mechanizmusokat próbál életbe léptetni, amelyek kikerülik a konszenzust.

A tagállamok pedig már értik, hogy az újonnan csatlakozó országok nem megoldják, hanem tovább élesítik majd a vitákat, és azt számolják, hogy melyik belépő ország melyik tábort fogja erősíteni.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben mely ügyek kötik össze, veszik rá együttműködésre a régió országait, Gulyás Gergely azt felelte, az elmúlt évek válságkezeléseiben a legjobb válaszok többnyire a nemzeti válaszok voltak.

Ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Közép-Európát egyfajta negatív identitásként jellemzi, hogy nem akarunk olyan társadalmakat Közép-Európában, mint amilyenekké a nyugat-európaiak váltak. Ez pedig – meglátása szerint – a gazdaság szereplőinek is fontos lehetőség, és új kapukat nyithat.

Azt is mondta, biztos abban, hogy a közép-európai jövő közös jövő, és fontos, hogy ennek a gazdaságban is meglegyenek a mozgatórugói.

Kiemelte, a 90-es évek német gazdasági dominanciájával szemben mára Közép-Európában is létrejöttek gazdasági erőközpontok, így már nem csupán abban versenyezhetnek egymással a közép-európai államok, hogy hova érkezik Nyugat-Európából vagy a világ más pontjáról befektetés.

Világi Oszkár szerint az ukrajnai háború után is együttműködésre kényszerülnek a térség országai, például az energiaimport új útvonalainak kialakításakor.

Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint Magyarország és a térség jövőjének szempontjából kulcsfontosságú az intellektuális erő megtartása, elvándorlásának megakadályozása.

Ma a cseh vagy a lengyel fiatalok nem választanak magyar egyetemet, mint ahogy egy magyar sem a környező országokba megy tanulni. Évtizedek óta tart az agyelszívás a térségből, ezen próbál javítani az egyetemi modellváltás és az MCC is – mondta Lánczi András.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványának elnöke az együttműködés legfontosabb területeként a vizet jelölte meg. Hangsúlyozta, Magyarország Ausztria, Szlovákia és Románia egymásra van utalva ezen a közeljövőben sok kihívást tartogató területen. Az országoknak el kell dönteniük, hogy befelé fordulnak-e, csak a saját érdekeiket nézve, vagy legalább régiós szinten együttműködnek egymással. 

Borítókép: Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus (b-j) A Kárpát-medence új korszaka: kihívások és lehetőségek című panelbeszélgetésen az MCC Feszten 2023. július 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)