Huszonöt éve robbantott Budapest belvárosában az olajos alvilág

Pontosan huszonöt éve, hogy végrehajtották a magyar maffiaháború legbrutálisabb leszámolását. Az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly. Az ügyben ugyan Portik Tamást és Jozef Rohácot jogerősen elítélték, ám még így is sok kérdés nyitott maradt.

2016.03.31. Jozef Rohác Fotó: Mirkó István Fotó: Mirkó István

Boros elárulta az alvilágot

A kezdetben nagy erőkkel folyó nyomozást először négy év után, 2002. szeptemberében zárták le, majd 2008. nyarán, a merénylet végrehajtójának, Jozef Rohácnak a prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő az ügyet, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. Az, hogy Boros mivel haragította magára az olajos alvilágot, nem volt kérdés: a férfi 1997. januárjában részletesen beszélt az illegális olajszőkítésről, az olajos alvilág felépítéséről, valamint arról, hogy ez a kör áll az 1996-ban elkezdődött fővárosi robbantások mögött. Boros többször név szerint említette Portik Tamást, sőt elvetemült kis gyilkosnak nevezte, valamint egyértelműen összefüggésbe hozta az Energol-vezért Prisztás József meggyilkolásával. A szűk körben tett vallomás azonban nagyon hamar az alvilághoz került, onnantól kezdve pedig Boros sorsa meg volt pecsételve.

„Halálom után felbontandó”

Sokáig élt az az elmélet, hogy a négy halálos áldozatot követelő robbantást a SIS, a szlovák titkosszolgálat parancsára hajtották végre. Elméletek szólnak arról is, hogy Boros felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer „jött jól”. Ezek azonban csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal. Az egyetlen kapocs az egykori olajos vállalkozó és az Ivan Lexa vezette szolgálatok között a robbantó, Jozef Rohác személye lehet, aki korabeli sajtóhírek szerint a SIS-nek is, illetve az akkori szlovák és magyar alvilágnak is dolgozott. Rohác 2000-ben egy szlovák oknyomozó riporternek írásban adott nyilatkozatában azt állította: nagy titkosszolgálatok játszmái állnak többek között a magyarországi robbantások hátterében is. Később kijelentette, hogy titkait nem viszi magával a sírba, de amíg él, nem fog semmit mondani. Mindent, amit tudott, leírt, és biztonságos helyen tartja egy „halálom után felbontandó” feliratú borítékban.

Több mint tíz év után jött a fordulat

A fordulat 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamás egykori Energol-vezért, akit – a Prisztás-, Cinóber- és a Seres-gyilkosság mellett – ennek a merényletnek a megbízásával is meggyanúsítottak. Az ügyben 2017 tavaszán született jogerős ítélet, amely szerint Portik – aki közvetlen kapcsolatban állt Roháccsal – valamikor 1998 áprilisában adott megbízást a Fogász becenevű végrehajtó emberének, hogy ölje meg Boros József Károlyt. Ezután a Rohác bűnbandájához tartozó Jozef Hamala Szabó Zsolt nevére kiállított hamis személyi igazolvánnyal megvásárolta emberölés céljából a DYP-444 rendszámú Polski Fiatot, amelybe 4500-5000 gramm súlyú robbanóanyagot helyeztek el. Az autóval az Aranykéz utca 1–3-as szám alatt leparkoltak, mivel ezt az utat Boros napi szinten használta, hogy a Váci utcai irodájához eljusson. Miután tudomást szereztek arról, hogy Boros 1998. július 2-án, a délelőtti órákban elmegy az irodájába, Rohác lesben állva felkészült a bomba felrobbantására, majd pontosan 11 óra 52 perckor, amikor Boros elhaladt a Polski Fiat mellett, távirányítással működésbe hozta a robbanóanyagot. Az „eredmény” négy halott, köztük a célszemély Boros, és rengeteg sérült. Portik és Rohác mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és azt állították, hogy semmi közük a merénylethez, az igazi elkövetőket pedig futni hagyta a rendőrség.

Eltűnt a legfontosabb bizonyíték a rendőrségről

Noha Portikot és Rohácot jogerősen elítélték, az ügyet tárgyaló bíró utalt rá, van arra is adat, hogy többeknek még a vádlottak padján lenne a helye. A másodfokú bíróság tanácselnöke hangsúlyozta, a felbujtónak is lehet felbujtója, és nem zárható ki, hogy Boros megölésének gondolata először másokban merült fel, de a nyomozóhatóságnak nem volt elég bizonyítéka arra, hogy ezeket a személyeket eljárás alá vonja. Az Aranykéz utcai merényletnél fontos megemlíteni, hogy ma már tudható, a nyomozás kezdetén kulcsfontosságú bizonyítékok tűntek el a rendőrségről. Perbeszédében az ügyész is kijelentette, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető főrendőr dolgozószobájából eltűnt az a kamerafelvétel, amin a korabeli rendőri jelentések szerint szemből látszott a robbantás tettese.

Borítókép: Jozef Rohác  (Fotó: Mirkó István)