– Brüsszel és a baloldal minden támadása ellenére a magyar kormány megvédi a rezsicsökkentést – jelentette ki a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Németh Szilárd úgy fogalmazott:
Brüsszel kitartottjai, a magyar baloldal és az őket támogató álhírgyártó hírportálok elkezdték magyarázni azt az országspecifikus jelentést, amelyben Brüsszel azt várja el a magyar kormánytól, hogy év végére törölje el a rezsicsökkentést.
Ez azt jelenti – folytatta a kormánypárti politikus – , hogy azt várják el Magyarországtól: a magyar háztartások piaci körülmények között jussanak energiához. Kitért arra, az országjelentés 42 pontban foglalja össze a jelenlegi magyar helyzetet, és hét pontban ad javaslatot arra, hogy mit kell tennie Magyarországnak; az első pont rögtön a magyar rezsicsökkentés eltörlése.
A háború ellenére stabil a költségvetés
Németh Szilárd szerint a jövő évi költségvetés – a háború és az elhibázott szankciós politika ellenére – stabil, így Magyarországnak nem kell felmondania a rezsivédelem politikáját. A büdzsét 2024-re úgy állították össze, hogy az egy védelmi költségvetés, amelynek alapja a honvédelmi és a rezsivédelmi alap – jegyezte meg, rámutatva arra: ez garantálja az ország szuverenitásának biztonságát, másrészt azt, hogy az eddig elért eredményeket – a családtámogatásokat, a munkahelyek és a nyugdíjak védelmét, valamint a csökkentett rezsit – meg tudják tartani.
Nem vagyunk hajlandók lemondani a rezsivédelem politikájáról, amit most Brüsszel szeretne megszüntetni
– nyomatékosította Németh Szilárd, hozzátéve, az Eurostat-adatok szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon jutnak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz a háztartások. Kiemelte, hogy vásárlóerő-paritáson mérve is a harmadik legjobb pozícióban van Magyarország a háztartási energia árát tekintve. Míg 2002 és 2010 között, a Bajnai–Gyurcsány-kormányok idején a családok a bevételük 30 százalékát fizették ki rezsire, addig most ez az arány 2,5 százalék – ismertette. Ezzel az értékkel csak Belgium és Luxemburg előzi meg Magyarországot, Csehországban 7,3 százalék, Lengyelországban 5,5 százalék a vásárlóerő-paritási arány – mondta Németh Szilárd.
Borítókép: Németh Szilárd (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
