Nagy István a pécsi Búza téren tartott termelői és kézművesvásáron mondott köszöntőjében aláhúzta: a hagyományos életformákra lehet építeni.
Ma a piac sokkal inkább agóra, közösségi tér, ez a plusz adja az értékét, találkozhat a termelő és a vásárló, lehet bizalmat építeni – mondta az agrártárca vezetője.
Hozzátette, az önkormányzatok százmillió forint támogatásért pályázhatnak piacfejlesztésre azért, hogy a piac valóban modern agóra legyen, hogy a termék és a kultúra együtt lehessen.
Azoknak a kistermelőknek, akik hajlandók megművelni a kertjüket, és ezt öt évig fenntartják, 5,5–6 millió forintot tudunk adni – tette hozzá az agrártárca vezetője.
Beszélt arról, hogy 10-15 éve senki nem gondolta, hogy a magyar tanyának, a magyar falunak van jövője. Ma a tanyán élők 65 százaléka nem ott született, hanem újonnan költözött oda. Ők azok, akik forradalmasították a magyar gasztronómiát, nekik köszönhetjük a kézműves termékeket, újra divatba hozták a gyümölcsfeldolgozást, megjelentek a tájfajták – fogalmazott.
Divatot kell csinálni a piacból, amelynek nagy szerepe van az élelmezésbiztonságban is; az itt eladott terméknek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a távoli országokból érkező árunak – mutatott rá a miniszter.
Hozzáfűzte: a piac megtartóerő a nagyon gyorsan identitását vesztő világban, a vásárló olyan minőséget, frissességet, sokszínűséget kap a piacokon, amit a konzumkultúrában nem kaphat meg.
Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben sikerült helyreállítani a város és a vidék egyensúlyát. Pécsen, a Búza és a Kossuth téri piacokon közvetlenül a termelőtől kerül a fogyasztóhoz az áru, és nem multikon keresztül – emelte ki.
Azt mondta, az Európai Unió láthatóan nem a vidéki életet támogatja, ezért a magyar kormánynak kellett létrehoznia a Magyar falu programot nemzeti forrásból. Az egyensúlyt a főváros és a vidék között meg kell őrizni, ahogy a háborús törekvésekkel szemben a békét és a biztonságot – hangoztatta.
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke ismertette: Baranyában nyolc helyszínen 2,3 milliárd forintért alakítottak ki termelői piacokat megyei fejlesztési forrásból, ezt egészítették ki a vidékfejlesztési források, amelyből további ilyen piacok jöttek létre. Kiemelte, Pécsen a kormány támogatásával épült új vásárcsarnok.
A Búza téren 2012-ben Pécs akkori vezetésével sikerült a termelői piacok hagyományait visszahozni a városba, amelynek mai, baloldali vezetése nem tartja fontosnak, hogy támogassa a termelői piacot – jegyezte meg.
Őri Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőse egyebek közt azt mondta, a Búza téri piac nemcsak beszerzési forrás, hanem közösségi tér is, ahol van lehetőség személyes kapcsolatokra.
