Hat keresztet törtek le a Margit hídon, a rendőrség három férfit keres + galéria

A rendőrség nyomoz. Egy ilyen tett közösség tagjai elleni erőszakként is értékelhető, gyűlölet-bűncselekménynek tekinthető.

20230828 budapest ismet letortek a nargithidon levo koronakrol a kereszteket havran zoltan magyar nemzet Forrás: Havran Zoltán

Az utóbbi időben több hasonló rongálás is történt, 

a vallási jelképgyalázás legutóbbi esete a nagy port kavart keresztégetés volt a Pest vármegyei Nagykovácsi melletti Nagy-Szénáson, ahol Szent István napján gyújtották fel az 550 méteres csúcson lévő keresztet. 

Nem átlagos vandalizmus

– Nyilvánvaló, hogy egy kereszt megrongálója tisztában van azzal, hogy nem pusztán egy tereptárgyat tesz tönkre, hanem egy szimbólumot gyaláz meg. Ez semmiképpen nem nevezhető „átlagos” vandalizmusnak, hiszen egy vallási jelképről van szó, amely ezen túl az európai és magyar kultúra alapjaival is szoros összefüggésben áll – mondta lapunknak a történtekről Zila János. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint mindkét vonatkozásban rendkívül primitív cselekedetekről van szó. – Nehéz ugyanis alulmúlni mások vallásos hitének meggyalázását, ugyanakkor 

mind az augusztus 20-ai ügy, mind a Margit híd Szent Koronát ábrázoló kőszobrain található keresztek megrongálása magában hordozza azt az utalást, hogy a rongálóknak valamiért fájdalmat okozhat a tény, hogy a magyar állam keresztyén fundamentumra épült fel, és ezt a sarokkövet – a nyugati balliberális fősodor nyomása ellen lázadva –ma sem akarja félredobni 

– mondta az elemző. Hozzátette, nálunk ugyanis nincs divatja az eltörlés kultúrájának, amely történelmi tényeket próbál semmissé tenni csak azért, mert azok nem illeszkednek bizonyos új ideológiai irányzatok realitástól egyre jobban elrugaszkodó tételeihez. 

Három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte: a kereszt egy keresztény vallási szimbólum, de emellett a nemzeti összetartozás jelképe is, amely ott van az Alaptörvényben és a címerünkben is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte: éppen ezért, ha egy vallási jelképet – jelen esetben egy keresztet – rongálnak meg, az felminősítő körülmény.  

Ha vallási tisztelet tárgyát rongálja meg valaki, az már bűntetti minősítést eredményez az elkövetési értékhatártól függetlenül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható

 – tette hozzá. Gaudi-Nagy Tamás rámutatott arra is, hogy egy ilyen rongálásnak a keresztény embereket fenyegető célzott üzenete is van. 

– Éppen ezért egy ilyen cselekmény közösség tagjai elleni erőszakként is értékelhető, gyűlölet-bűncselekménynek tekinthető, ha az elkövető azért tett kárt egy vallási jelképben megsemmisítve azt, hogy azzal a keresztény közösség tagjainak, mint egy jelentős vallási csoportnak kihívó közösségellenességgel üzenjen, bennük riadalmat keltsen, ráadásul éppen a keresztény magyar állam alapítására emlékező ünnep alkalmából 

– hangsúlyozta a szakember. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kitért arra is, hogy a Nagykovácsi mellett felgyújtott kereszt kapcsán fennállhat a közveszélyokozás is, így akár hármas halmazat is megvalósulhatott. Szavai szerint a tettes(eke)t mielőbb kézre kell keríteni, és utána a többség és az értékeink védelmében olyan elrettentő ítéletet kell hozni, amely megakadályozza, hogy hasonló bűncselekmények újra megtörténjenek.

Borítókép: Hat keresztet törtek le a Margit hídon (Fotó Havran Zoltán)