− Nem tudni biztosan, mennyire igaz a közvetlen csődveszély. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. A városvezetés nem a matematika szabályai szerint bánik a számokkal, ez régóta látszik − fogalmazott lapunk megkeresésére Tarlós István. A volt főpolgármester arra reagált, hogy a múlt héten kiderült: a városvezetés már márciusban arról küldött levelet a Pénzügyminisztériumnak, hogy csődbe kerül Budapest.
Kétes dicsőség
– A magam részéről nem kívánom a csődöt sem a városnak, sem Karácsonynak, de ha mégis bekövetkezik, abban messze nem ártatlan a városvezetés. Hiába csoportosítják saját érdekeik szerint a tényeket, egy csőd esetén már nem az fog dönteni, hogy mit mond Kiss Ambrus, vagy mit ír a Népszava – hangsúlyozta Tarlós István, aki szerint Karácsony Gergelynek sem lenne dicsőség, hogy az egyesített főváros 150 éves fennállása óta az ő főpolgármestersége idején dőlne be először. Leszögezte: tényszerűen az előző városvezetés 2010-ben 251 milliárd forint adósságot örökölt, 2019-ben a fővárost 200 milliárd forint tartalékkal adták át. Hozzátette: ehhez jön még, hogy Karácsonyék ideje alatt az iparűzési adónak csak a növekménye 107 milliárd forint. Ezekkel a számokkal lehet hasonlítani az elvonásokat.
A többi politikai és kommunikációs zsonglőrködés. Nem tudom, mi történik a tartalékkal, ahogy azt sem, hogy mennyi forrást fordított esetleg a városvezetés önként vállalt feladatok finanszírozására a kötelező feladatellátás rovására
− fogalmazott Tarlós István.
Érthetetlen döntések
− Karácsony befejezte ezt a munkát, amiért gratulálok, akkor is, ha az oroszlánrészét még mi végeztük el − emelte ki a korábbi főpolgármester a 3-as metró felújításának lezárulta kapcsán. Azonban azt is megjegyezte, hogy két jelentőségteljes információt ki kell emelni. Az egyik, hogy a szerelvények felújítása esetén téves az az állítás, hogy azért magas a kötbér mértéke, mert az oroszok rosszul dolgoztak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a BKV anno „túl jó” szerződést kötött, amelyben a kötbér alapja nem egy adott hiba javításának ellenértéke, hanem az egész szerelvény ára. A másik az infrastruktúra felújítása, ahol ellentmondásosan, illetve homályosan fogalmaz a városvezetés. Tarlós István hangsúlyozta: erre a projektre a kormány pont tízszer annyi pénzt adott, mint a főváros, a pénzt a kormánytól pedig a 2010–2019 közötti városvezetés szerezte meg.