Hazugságoktól, csúsztatásoktól és fontos tények elhallgatásától hemzseg az Action for Democracy (AD) nevű, Korányi Dávid által vezetett szervezet 2022-es, éves beszámolója, amelyben a tevékenységükről adnak számot. A június végén nyilvánossá vált dokumentumban mindez alaposan be van csomagolva olyan szép szavakkal, mint az „emberi jogok”, a „demokrácia védelme” és a „globális stabilitás”.
Ismert: az AD civil szervezeteken keresztül finanszírozta a hazai baloldal országgyűlési választási kampányát több mint négymilliárd forint értékben.
A pénzek nyolcvan százaléka Magyarországra érkezett
Bár az Action for Democracy éves jelentésében azt szeretné elhitetni, hogy az általuk négy „csatatérállamnak” nevezett országban (Magyarország, Ukrajna, Brazília, Olaszország) próbálták segíteni a „demokratikus politikai erőket”, a költések teljesen mást mutatnak. A források kis híján nyolcvan százaléka hazánkba érkezett, kilenc százalékát a működési költségek emésztették fel, a maradék 11 százalékon pedig három ország osztozott.
Az Ukrajna kapcsán felsorolt programok (Mission to Ukraine, Intersos) nem szerepeltek a költségvetésről összeállított ábrán, amin az ezer dollárnál nagyobb tételeket sorolják fel, vagyis a szép szavakon túl vélhetően egy centet sem küldtek a háború sújtotta országba.
Az AD 2022 során saját bevallása szerint 11,2 millió dollárnyi adományból gazdálkodott, ebből 8,8 millió dollár érkezett magyarországi szereplőkhöz.
A Közélet Iskolája, amely baloldali aktivistáknak tart politikai képzéseket, 15 ezer dollárban részesült, míg egy Nádas Péter életéről szóló dokumentumfilmre 12 ezret adtak. A baloldali propagandát terjesztő Nyomtass Te Is! mozgalom több mint 55 ezer dollárt kapott. Fesztiválokat is szerveztek a külhoni magyaroknak, amire 193 ezer dollár ment el. A külföldön élő magyarok választási részvételének növeléséért indított kampány során az AD több mint 262 ezer dollárt költött el. 5,139 millió dollárt kapott a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, és végül egy rejtélyes tétel is felbukkan: 3,191 millió dollárt költöttek el a „helyi Covid-, LMBTQ-referendum-kampányra”. A dokumentum szövegéből az derül ki, hogy az Oraculum 2020 Kft-nek juttatott pénzeket címkézhették fel így. A cég az Ezalényeg.hu baloldali propagandaportál kiadója.
Az Action for Democracy a jelentős, de nem magyar kötődésű projektek közül a brazíliai Quidet támogatta egymillió dollárral. Ez egy olyan eszköz, amely adatelemzések segítségével teszi hatékonyabbá a kampányokat. Főként a fiatalok és a női szavazók mozgósítására használták a korteskedés során. További két brazíliai projektet 170 ezer dollárral támogatott az AD. Olaszország kapcsán mindössze egy ezerdolláros donációról számoltak be a Rinascimento Green nevű szervezetnek.
Érdekesség, hogy az Action for Democracy indulásakor Lengyelországot is „csatatérállamként” nevezték meg, később azonban a lengyel projekt helyét átvette Ukrajna – ahol, mint már említettük, saját kimutatásuk szerint nem volt értelmezhető költésük.
Oraculum 2020
A már említett Oraculum 2020 kft.-ről a beszámolóban nem derül ki, hogy egy civil szervezetről, nonprofit cégről, vagy egy profitorientált gazdasági társaságról van-e szó – ugyanis egyszerűen lehagyták a kft.-t a vállalkozás nevéből, és a működési formára a szövegből sem lehet következtetni. A dokumentum angol nyelvű olvasóját, aki nincs tisztában a magyar belpolitikai viszonyokkal, ezzel egyszerűen megvezetik.
Az Action for Democracy beszámolója szerint a kiadó arra kapott – egymilliárd forintnyi – pénzt, hogy „áttörje a propaganda falát”, és helyi híreket közöljön a demokratikus részvétel fontosságáról a választásokon, valamint hírt adjon a koronavírus-járvány kezeléséről és az ehhez köthető szakpolitikai döntésekről. A beszámoló szerint telefonos kampányt is indítottak, hogy felhívják a figyelmet az általuk elítélt gyermekvédelmi törvényre.
A szép szavak azonban ismét csak a komor valóságot hivatottak elleplezni: az Ezalényeg.hu nevű trollportál számos álhírt jelentet meg, és rendszeresen dehumanizál kormánypárti politikusokat.
Kásler Miklós korábbi minisztert jellemzően gorillaként, majomként ábrázolták, Rácz Zsófia korábbi helyettes-államtitkárnak pedig a méltóságát, nőiségét érte alpári és nemtelen támadás a részükről.
Az is álságos, hogy miközben következetesen homofóbnak nevezték a jobboldalt, számtalan cikkben támadták Szájer József korábbi EP-képviselőt homoszexualitása miatt. Ismert: Szájer azután mondott le a mandátumáról, hogy a belga rendőrség elfogta, amikor egy meleg házibuliról próbált elszökni a kijárási korlátozások idején.
Az LMBTQ-tematikában hasonló hangnemet ütött meg Márki-Zay Péter is, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője.
A hazai LMBTQ-szervezetek 2022 februárjában Márki-Zay egyik videóját töröltetni akarták annak homoszexualitás-ellenes tartalma miatt, de a kormányfőjelölt egy melegviccet is elsütött a kampány során.
Ehhez képest az Action for Democracy beszámolójában az MMM „Orbán Viktor homofób narratívája” ellen küzdött – szerintük. Az MMM 1,85 milliárd forintnyi dollárt kapott az AD-tól a kampánykiadásokra és az LMBTQ-ügyek képviseletére.
A nagy hiányzó: a DatAdat
A külföldről érkező pénzekből a legnagyobb arányban a DatAdat-cégcsoport profitált, amely közvetlenül is kapott 148 millió forintnyi forrást az Action for Democracy-tól, ennek mégsem látni nyomát a szervezet beszámolójában. Mindez talán nem véletlen, hiszen nem mutatna jól, ha kiderülne, hogy Korányi a korábbi főnökeit, munkatársait pénzeli egy civil szervezet álcája mögé bújva. Mint ismert: az AD elnöke, Korányi Dávid Bajnai Gordon volt kormányfő barátja, mentoráltja. Bajnai pedig a DatAdat egyik tulajdonosa, akinek további társai a cégben Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewfy Tibor, a Bajnai–Gyurcsány-kormányok korábbi tanácsadója; Molnár István ügyvéd, Ifj. Páva Zoltánnak, az EzaLényeg lejárató oldal ügyvezetőjének az üzlettársa; valamint Szigetvári Viktor, a Bajnai-Gyurcsány-kormányok korábbi államtitkára, tanácsadója, a mára megszűnt Együtt párt volt alapítója is.
A DatAdat az ellenzéki kampány online feladatait végezte, többek között az ő munkájuk a Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán található chatbot is, amely akkor lép működésbe, ha valaki üzenetet ír a volt kormányfő profiljára. Ez lényegében egy adatgyűjtő kampányeszköz, amellyel később célzott üzeneteket lehet eljuttatni a felhasználókhoz a közösségi médián keresztül.
A DatAdat a legtöbb pénzt áttételesen kapta. Márki-Zay mozgalma 1,4 milliárdot utalt át számukra, míg az Oraculum 2020 Kft.-től 324 millió forintot kaptak.
Miközben tehát a legtöbb forrás a DatAdat által működtetett kampánygépezethez vándorolt, amely kiszolgálta a baloldali pártok és jelöltek kampányigényeit, az Action for Democracy jelentésében úgy fogalmaznak, hogy „sosem finanszíroztunk politikai pártokat és jelölti kampányokat.”
Szintén hiányzik az AD beszámolójából a magyarországi baloldal megrendelésére dolgozó 21 Kutatóközpont, amely 2,5 millió forintnyi összeget kapott a szervezettől.
Guruló dollárok. Június végén nyilvánossá vált az a Nemzeti Információs Központ által készített elemzés, amelyet korábban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Biztonsága is tárgyalt, és amelyben teljes egészében felfedték az Amerikából és Svájcból érkezett pénzek útját. A dokumentumok alapján durva beavatkozás történt hazánk belügyeibe. Az elemzés szerint egy kormányváltás esetén komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, hogy Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthettek volna, akik jelentős részben külföldi támogatásoknak köszönhetően nyerték meg a választást, hiszen így a forrásokat biztosító szervezetek, személyek felé tartoztak volna elszámolással – a választók helyett.
A jelentés szerint az Action for Democracy 3,176 milliárd forintot utalt Magyarországra, egy svájci alapítványtól pedig további kilencszázmillió forint érkezett a már említett Oraculum 2020 Kft-hez. Kiderült: a DatAdat Karácsony Gergely 99 Mozgalmától is kapott megrendeléseket, összesen 616 millió forintot fizettek Bajnaiék cégének.
Borítókép: Korányi Dávid. (Fotó: Bauweraerts Didier)
