Varga Mihály arról beszélt, hogy a Magyarok kenyere program egy bő évtizede egyfajta új nemzeti ünneppé nőtte ki magát, az önzetlen segítőkészség, a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé vált. A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése, amely ebben a programban is felszínre törhetett – mondta.
Tizenhárom évvel ezelőtt a pécsi Korinek László kezdeményezésére indult el a program és az első évben gyűjtött búza mennyisége egy bő évtized alatt a százszorosára nőtt. Ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint kezdetben.
Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre – hangoztatta. A miniszter felidézte, hogy 13 évvel ezelőtt Pécs viselte az Európa kulturális fővárosa címet, és jobb nem is történhetett volna, mint ez a kulturális évadból szárba szökkent, az összetartozást évről évre megerősítő civil kezdeményezés.
Augusztus 20-ra, Szent István napjára, az államalapítás ünnepére készül majd el a Magyarok kenyere program keretében az ország kenyere. Ehhez a háromszáz kilogrammos kenyérhez az anyaországi búza mellett a határon túlról, a diaszpórából is érkezik búza, kovász, só és forrásvíz.
A Magyarok kenyere program ezért ma már tekinthető felkészülésnek az augusztus 20-át megelőző ünnepi, ugyanakkor cselekvő és a rászorulóknak aktívan segítő programsorozatnak – jelentette ki a politikus.
Varga Mihály elmondta,
az országszerte minden évben százával megtartott búzagyűjtó napok és összeöntések valósággal újrateremtették augusztus 20. össznemzeti bázisát. Ez fejeződik ki a 15 millió magyar búzaszem szimbolikus megfogalmazásában is.
A pénzügyminiszter szólt arról, hogy a tavalyi aszály után idén már lényegesen jobbak a terméshozamok. A hazai búzatermés minőségben és mennyiségben is ki tudja elégíteni a hazai igényeket. A magyar mezőgazdaság idén pozitívan tud hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Varga Mihály kitért arra, hogy a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli lépések a magyar agráriumra is káros hatással vannak. Felidézte, hogy néhány hónapja nemzetközi megállapodás született annak érdekében, hogy az ukrán gabona háborús helyzetben is eljusson a célpiacát jelentő afrikai országokba. Mint mondta: nem ez történt, a szállítmányok a közép-kelet-európai országokban rekedtek, felborítva a piacainkat, károkat okozva a helyi gazdáknak.
