Az Alkotmánybíróságnak (AB) azt kellett megvizsgálnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnév védelme milyen viszonyban áll egymással. Az AB leszögezte, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítást, hanem értékítéletet tartalmazott, határozatában rámutatott, „különbséget kell tenni az eszméket, szellemi termékeket, illetve a személyeket érő bírálat, kritika között”, ugyanis „valamennyi eszme szabadon bírálható”.
Az esetből is tökéletesen kiviláglik, hogy szükség van a Magyarországot, a magyar önazonosságot védő, kulturális szuverenitás- és önazonosság-védelem megalkotására: azt kell elkerülnünk, hogy mint a nyugatiaknak, nekünk is a divat mondja meg, hogy kik vagyunk.
– írták.
Egyébiránt az alaptörvény értékkatalógusa a markáns gyermekvédelem talaján áll, amely a fertőző genderpropagandával szemben is védelmezni hivatott a fiatalokat, mert teljesen egyértelműen fogalmaz: nem engedhető ez az ideológia és az ezt képviselő szervezet és kiadvány a gyerekek közelébe. Ennek hangsúlyozásától tehát az Alkotmánybíróságnak sem kellene ódzkodnia.
Innentől pedig toporzékolhat a Labrisz úgy, ahogy csak akar:
bárkinek joga van kritikával illetni propagandájukat, és a gyermekeket meg lehet és meg is kell óvni az általuk terjesztett genderideológia káros hatásaitól.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!