A Labrisz azt hitte, idehaza nem szabad bírálni a genderideológiát – tévedtek, ez nem az az ország

Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnév védelme milyen viszonyban áll egymással.

KISS-MEETING-SPAIN/ A couple carries a rainbow flag symbol of the lgtbi collective in the ''Kissing Meetup'' in the town hall square of the Cantabrian town of Bezana (Spain) as a protest against the municipal veto of the children's film Buzz Lightyear for the kiss scene of two women. (Photo by Joaquin Gomez Sastre/NurPhoto) (Photo by Joaquin Gomez Sastre / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: JOAQUIN GOMEZ SASTRE

Magyarországon még nincs rajtunk szájzár: szemben a PC-diktatúrát gyakorló Nyugattal, igenis lehet kritizálni vagy bírálni a Nyugaton már államvallássá merevedett genderideológiát és az azt terjesztő egyházat, a Soros-szervezeteket – olvasható az Alapjogokért Központ legújabb elemzésébe.

A Meseország mindenkié című, szándékosan a gyerekeket célzó propagandakönyvet vette górcső alá a Magyar Nemzet egy korábbi cikkében. Ezen nagyon felháborodott a Soros-által pénzelt Labrisz Egyesület, és perre vitte a dolgot. Az ügy megjárta a törvényszéket, az ítélőtáblát, majd a Kúriát is, de a Labrisz az Alkotmánybíróságig szaladt a panaszaival.

Az Alkotmánybíróságnak (AB) azt kellett megvizsgálnia, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnév védelme milyen viszonyban áll egymással. Az AB leszögezte, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítást, hanem értékítéletet tartalmazott, határozatában rámutatott, „különbséget kell tenni az eszméket, szellemi termékeket, illetve a személyeket érő bírálat, kritika között”, ugyanis „valamennyi eszme szabadon bírálható”.

Az esetből is tökéletesen kiviláglik, hogy szükség van a Magyarországot, a magyar önazonosságot védő, kulturális szuverenitás- és önazonosság-védelem megalkotására: azt kell elkerülnünk, hogy mint a nyugatiaknak, nekünk is a divat mondja meg, hogy kik vagyunk.

– írták.

Egyébiránt az alaptörvény értékkatalógusa a markáns gyermekvédelem talaján áll, amely a fertőző genderpropagandával szemben is védelmezni hivatott a fiatalokat, mert teljesen egyértelműen fogalmaz: nem engedhető ez az ideológia és az ezt képviselő szervezet és kiadvány a gyerekek közelébe. Ennek hangsúlyozásától tehát az Alkotmánybíróságnak sem kellene ódzkodnia.

Innentől pedig toporzékolhat a Labrisz úgy, ahogy csak akar:

bárkinek joga van kritikával illetni propagandájukat, és a gyermekeket meg lehet és meg is kell óvni az általuk terjesztett genderideológia káros hatásaitól.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Joaquin Gomez Sastre/NurPhoto/NurPhoto via AFP)