Továbbra is toronymagasan vezeti a Fidesz–KDNP a pártversenyt, februárhoz hasonlóan szeptemberben is minden második magyar választó a kormánypártokat választotta volna, de szavazóinak kötődése meggyengült – adta hírül a Nézőpont Intézet.
„Most vasárnap” a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna,
de közülük minden tizedik, azaz a választók öt százaléka, ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg és nem biztosan támogatná. A Fidesz-szavazók részleges elbizonytalanodása nem jelent elfordulást vagy más pártra való szavazást. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet – írták.
Úgy fogalmaztak, hogy a kormánypárt mostani eredménye több mint negyven százalékponttal nagyobb a legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (tíz százalék) támogatottságánál és csaknem kétszerese a 2022-ben közösen induló baloldali pártok mostani eredményének (összesen 27 százalék). A baloldali közös listát egykor alkotó pártok eredményeinek összesítése mellett azonban érdemes felfigyelni az új pártokra, Jakab Péter pártja a szavazatok három, Márki-Zay mozgalomból lett pártja a két százalékát szerezhetné meg. Szintén meg kell említeni, hogy a baloldalt balról kritizáló Magyar Kétfarkú Kutya Párt is a szavazatok nyolc százalékát kaphatná.
A legnagyobb ellenzéki párt címért éles versenyt fut a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom, és Gyurcsány Ferenc pártja csak egy százalékponttal előzi meg Toroczkai László mozgalmát (tíz és kilenc százalék).
Szorosan mögöttük található a Momentum (nyolc százalék), amely a tavaszi mélyponthoz képest erősödésnek tűnik, de ez a Gyurcsány-párt vezetői szerepének megkérdőjelezéséhez kevés.
A Jakab Péter és a Márki-Zay Péter által fémjelzett pártok (három, illetve két százalék), valamint az MSZP (két százalék), az LMP (két százalék) és a Párbeszéd (nulla százalék) önálló indulása jelenleg végzetes lenne mindegyikük számára, így a közeljövőben várható, hogy közülük többen is fel fogják vetni, az MSZP társelnökéhez hasonlóan, az Európai Parlament képviselőinek választása előtt a közös listaállítás ötletét.
A Nézőpont Intézet tavaszi ülésszak előtt publikált kutatása február 20–22. között, legfrissebb közvélemény-kutatása pedig szeptember 4–6. között ezer fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
