Az idei év első három negyedévében 4645 lakástűz keletkezett, 947-tel kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában, ami 17 százalékos csökkenést jelent. A vizsgált időszakban 55,3 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 28,7 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ami 34 százalékos csökkenés – tájékoztatta lapunkat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).
Mint írták, a legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, összesen 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, harminc tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be, 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból. Az első kilenc hónapban keletkezett lakástüzekben 51 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 58 áldozatot követeltek.
A leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává.
Naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 398 ember sérült meg, 45-tel, vagyis tíz százalékkal kevesebben, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 9033 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók 3076 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken. Negyven tűzoltó kilenc járművel akadályozta meg, hogy a lángok a szomszédos istállóra és garázsra átterjedjenek. Az első három negyedévben 473 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 1328 embernek kellett kiköltöznie. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 227 lakástűz után indult tűzvizsgálat.
Leggyakoribb hibák, amelyek lakástűzhöz vezetnek
A leggyakrabban elektromos hiba (27 százalék), nyílt láng (17 százalék), a fűtési rendszer hibája (13 százalék), sütés-főzés (kilenc százalék), avar- vagy szemétégetés (hat százalék), dohányzás (három százalék), illetve a kémény műszaki állapota (három százalék) miatt gyulladt ki épület. 223 otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. A legtöbb alkalommal a konyhában (19 százalék), kéményben (12 százalék), illetve hálóban (kilenc százalék) csaptak fel a lángok.
A 4645 tűzzel érintett lakóépületnek csupán 0,3 százalékában, 16 otthonban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni.
Az otthon jellegű tüzek száma a fűtési szezonban a legmagasabb, így az előttünk álló három hónapban még nagyobb odafigyelésre lesz szükség. Szén-monoxid miatt az első három negyedévben 777-szer riasztották a tűzoltókat, 72-vel, kilenc százalékkal kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 138 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 14-gyel többen, mint egy éve. Öt ember vesztette életét szén-monoxid miatt, néggyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A mérgező szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van, és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ha elérhető a vízmelegítőnk vagy fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, akkor mindenképpen vásároljunk egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt otthonra.
Borítókép: A lángoló lakótömb (Forrás: Facebook)
