Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Nigériai énekesekért és vietnámi önkéntes környezetvédőkért aggódik a Momentum

Emberi jogok bangladesi helyzete, Iránban fogva tartott svéd állampolgárok és vietnámi önkéntes környezetvédők, Ahmed Manszúr emberijog-védő ügye az Egyesült Arab Emírségekben, emberi jogok helyzetének romlása Algériában, Yahaya Sharif Aminu nigériai énekes sorsa – csak néhány téma, amely a momentumos Cseh Katalint foglalkoztatta az elmúlt években. Donáth Anna a migrációért küzd, Gelencsér Ferenc pedig a szivárványnagykövetként tevékenykedik. Mégis mi lehet az oka a Momentum különös érdeklődési körének? Ennek járt utána a Tűzfalcsoport.

2023. 10. 24. 10:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyetlen olyan beadványt, felszólalást sem találtunk, amelyben Magyarország, a magyar emberek érdekeit vette volna védelmébe Cseh Katalin vagy Donáth Anna − írta meg a Tűzfalcsoport.

Cseh Katalin a plenáris ülés vitáiban is általában „releváns”, az Európai Uniót, az európai embereket fundamentálisan foglalkoztató kérdésekkel szeret előrukkolni. Fotó: Facebook

Mint kifejtik, Európai Parlament hivatalos adatlapja szerint Cseh Katalint olyan ügyek foglalkoztatják, mint: „a holland gyermekgondozási ellátással kapcsolatos botrány, intézményi rasszizmus és algoritmusok”. De mint némi iróniával élve megjegyzik, Cseh Katalin a plenáris ülés vitáiban is általában releváns, az Európai Uniót, az európai embereket fundamentálisan foglalkoztató kérdésekkel szeret előrukkolni, mint például:

  • Az emberi jogok bangladesi helyzete, különös tekintettel az Odhikar ügyére.
  • A brazil demokratikus intézmények megrohamozása.
  • Alexej Navalnij és más politikai foglyok embertelen börtönkörülményeinek közelmúltbeli rosszabbodása Oroszországban
  • Az emberijog-védők helyzete Szváziföldön, különös tekintettel Thulani Maseko meggyilkolására
  • Az Európai Unió iránymutatásai az emberi jogok védelmezőiről (vita).
  • Ahmed Manszúr emberijog-védő ügye az Egyesült Arab Emírségekben
  • A halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye.
  • Az emberi jogok helyzetének romlása Algériában, különös tekintettel Khaled Drareni újságíró ügyére.

A szívén viseli továbbá a nigériai énekesek sorsát is. A 2023 szeptemberi felszólalását a következő címmel tette meg: „Yahaya Sharif Aminu énekest istenkáromlásért halálbüntetés és kivégzés veszélye fenyegeti Nigériában.” 

Cseh Katalin ebben a felszólalásban a következőket mondja: „Elnök asszony, kedves kollégák. Yahaya Sharif-Aminu egy fiatal művész Nigériából. Komponált egy dalt, és terjesztette a WhatsAppon. Néhányan istenkáromlónak találták, és egy dühös tömeg felgyújtotta a házát. Ahelyett, hogy megvédték volna, a hatóságok börtönbe zárták, és a saría bíróság néhány hónapon belül halálra ítélte.”

 

Cseh Katalin találkozói

A momentumos képviselő viszont soha, egyetlen alkalommal sem szólalt fel a Brüsszel által létrehozott európai migránsgettókban egyre nagyobb méreteket öltő sáriatörvénykezés ellen. A portál megjegyzi: Nigériában, úgy tűnik, mindez zavarja, de Európában nem. A baloldali politikus felszólalásait, írásbeli kérdéseit, beadványait, előterjesztéseit átböngészve egyetlenegy utalást sem találtak arra, hogy meg kell állítani a migrációt. Ha az írásbeli választ igénylő kérdéseit nézzük, akkor kiderül:

az utóbbi időben Cseh Katalint leginkább az Iránban fogva tartott svéd állampolgárok és vietnámi önkéntes környezetvédők foglalkoztatták.

Ha a beszédeken és az írásbeli kérdéseken túl képet akarunk kapni arról, hogy még mivel is foglalkozik egy Brüsszelből fizetett politikus, akkor érdemes megnézni a találkozóit. Cseh Katalin találkozói világosan megmutatják, hogy kinek az érdekeit is képviseli. Legutóbb a Novartis Hungaria Kft. multinacionális gyógyszergyártó vállalat vezetőivel/lobbistáival tárgyalt, általános gyógyszerészeti jogszabályokról. Tavaly év végén viszont már érdekesebb találkozója volt a képviselőasszonynak, akkor ugyanis az amerikai–magyar kapcsolatokról, illetve a sajtószabadság helyzetéről beszélt találkozópartnerével, aki nem volt más, mint a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman.

 

Donáth hazánk ellen

Mint a portál kifejti: Donáth Anna számottevően kevesebb témához szólt hozzá. Ezek a romaintegráció és a zöldátállás köré csoportosulnak. Azonban nagyon aktív tevékenységet fejt ki jogállamisági kérdésekben. A lengyel, a magyar, a máltai, a görög és a spanyol jogállamisági vitában is aktívan részt vett. Ahol csak tud, ott Magyarország ellen emel szót. Azonban, ha a találkozóit nézzük, akkor egy dolog szembetűnő. Gyakran találkozott migránspárti szervezetekkel. A Menedék, Migránsokat Segítő Egyesületen túl találkozott a globális migrációt segítő ACT Alliance nevű szervezettel, illetve az EASO (Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége) képviselőivel. Míg Cseh Katalin sok esetben irreleváns, az európai emberek életére semmilyen hatással nem lévő, marginális ügyekkel foglalkozik, addig Donáth Anna aktívan beleveti magát a Brüsszelben zajló, hazánk elleni boszorkányüldözésbe. Egyikőjüktől sem hallottunk, olvastunk olyan javaslatot, felvetést, mely arra irányult volna, hogy miképp tudjuk megállítani a migrációt, vagy a Nyugaton tomboló terrort − jegyzi meg a Tűzfalcsoport.

 

A Momentum tanácsadója

Mint a portál kifejti: a venezuelai származású Luis Cano 2019-ben Donáth Anna közvetlen környezetében kapott tanácsadói megbízást. 2021-ben pedig már a „Momentum Mozgalom budapesti kampányban bennfentes tanácsadójaként” tartott előadást arról Brüsszelben, hogy miként lehet eredményesen kampányolni a „populista és tekintélyelvű” Orbán-kormánnyal szemben.

A momentumos tanácsadót azonban nemcsak a CEU köti a Soros-birodalomhoz, hiszen számos más olyan szervezet kötelékében is megfordult, amelyek az amerikai pénzember által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) finanszírozásával működnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett az OSF által hatalmas összegekkel támogatott Global Witness nevű szervezet, amelyhez 2016–2019 között közel 18 millió dollár (átszámítva több mint 6,5 milliárd forint) áramlott, illetve a szintén a spekuláns által pénzelt Global Public Policy Institute is. Canónak tehát minden lehetősége megvolt arra, hogy alaposan elsajátítsa a nemzetközi baloldali hálózat működését. Az így megszerzett tudást és tapasztalatot arra kívánja használni, hogy „megossza azokkal a vezetőkkel és szervezetekkel világszerte, akik hajlandóak a világunkat jó irányba megváltoztatni”.

 

Gelencsér Ferenc a szivárványért küzd

Cano politikai szerepvállalása azonban nem merül ki ennyiben, 2022-ben ugyanis megalapította a „Szivárvány Platform” (Rainbow Platform) nevű saját „mozgalmát”,amelynek deklarált célja, hogy „az LMBTQI+ hangok felemelésével olyan példaképeket hozzon létre, akik politikai elkötelezettségre és változásra ösztönözhetnek”. Minderre azért van szükség, mert a szervezet meglátása szerint „ahhoz, hogy az LMBTQI+ emberek egyenlő képviseletet érjenek el, sokkal több leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer politikusra van szükség képviselői pozícióban”.

Gelencsér Ferenc szivárványnagykövetként tevékenykedik. Forrás: képernyőfotó

A Platform nagykövetei között több momentumos politikus is felbukkan, így például a napokban a parlamenti felszólalása során elvérző Gelencsér Ferenc pártelnök, a korrupciós botrányba keveredett Cseh Katalin, illetve a Canót korábban alkalmazó Donáth Anna is. Idén szeptemberben Cano elnyerte a Liberal Awards elnevezésű díjat. A „zsűri” indoklása szerint az elismerést azzal érdemelte ki, hogy a „Momentum párt aktív tagjaként és kampányolójaként elkötelezett a demokrácia, az egyenlőség és a mindenki számára biztosított befogadás üzenetének terjesztése mellett”, továbbá a „Szivárvány Platform megalapításával újradefiniálta, hogyan közelítendő meg a sokszínűség”. A portál megemlíti a másik két díjazott személyét is: egyikük a közismerten magyarellenes belga EP-képviselő, Guy Verhofstadt, míg a másik, a férje orosz üzleti kapcsolatai miatt hitelességi válságban tengődő észt miniszterelnök, Kaja Kallas lett.

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.