Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, még októberben döntötték le robbanószerrel a helyiek nagy sajnálatára a mindszenti víztornyot. A robbantást nagy tömeg kísérte figyelemmel, több katasztrófaturista és sok helyi, akik számára fontos része volt a torony Mindszent városképében.
Köztük volt Orosz János is, aki meghatódva állt, és nézte az összedőlt tornyot. Már alig néhányan élnek azok közül, akik egykor három éven át építették a víztornyot. Ő a harmincfős gárda egyik tagja. Máig emlékszik a nehéz feladat részleteire – írja a Csongrád-Csanád Vármegyei Hírportál.
A nyolcvanegy éves Orosz János mosolygott az ötvenesztendős szép emlékeket emlegetve a ledöntött torony tövében. Ám a szemei elárulták, nehéz szívvel búcsúztatta két keze munkáját. Felidézte, hogy vagy harmincan dolgoztak három éven át két műszakban, éjjel-nappal.
Sok idő telt el azóta, mindig is szimbólum volt a víztorony. Mindenkinek megvolt akkor a maga feladata, voltak ott villanyszerelők, felvonósok, köztük sok mindszenti, Orosz János fent volt mindig a toronyban, a támrudakért felelt, azokat rakták bele a betonszerkezetbe. A felvonó kosarába pakolták a vasat, úgy hordták fel.
Fiatalok voltunk, jól bírtuk a munkát. Mi csináltuk Vásárhelyen a Tóth malomnál a gabonasilót. Szegeden, a rókusi volt vásártéren szintén egy silót építettünk. Tíz éven át pedig a Tisza partfalat a múzeumtól egészen a Boszorkányszigetig
— emlékezett vissza Orosz János. A Somogyi-könyvtárban őrzik a brigád névsorát, és Orosz János különösen büszke rá, hogy ha egyszer felhozzák a történelemben, ott áll majd az ő neve is.
Felvételek is készültek a robbantásról, az alábbi videón a torony 1 perc 19 másodpercnél kezd dőlni.
A robbantásról a Magyar Nemzet több felvételt is közölt, melyek az alábbi galériában tekinthetők meg:
