Fejlesztés előtt állnak a vidéki várostérségek

Vannak határ menti és belső periférikus térségek is, amelyekhez szintén önálló programok kellenek.

Forrás: MTI2023. 11. 07. 15:43
Bakonybél, 2023. július 13. A drónnal készült felvételen Bakonybél 2023. július 13-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Területfejlesztési alapot hoz létre a kormány a várostérségi és felzárkóztató fejlesztések megvalósítására – mondta a területfejlesztésért felelős államtitkár kedden Siófokon.

Mayer Gábor a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán tartott előadásában hozzátette: a vármegyeszékhelyeken 2024-ben területfejlesztési irodákat létesítenek, a pénzalapot 2025-ben töltik fel magyar forrásból.

 Az alapra azért van szükség, mert a funkcionális várostérségek számára önálló fejlesztési programokra van szükség.

– szögezte le a politikus, majd rámutatott: a vármegyei programok, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a TOP Plusz változatlan keretben működik. Az államtitkár utalt arra, hogy az elmúlt tíz év jelentős gazdasági fejlődésével nem csökkentek a különbségek egyes térségek, illetve Budapest és a vidék között, a nagyvárosok nem „húzzák” az elmaradott térségeket, hanem elszívják a népességet.

Az ország elmúlt harmincéves vándorlási egyenlege a főváros agglomerációjában, Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon pozitív, míg a vármegyeszékhelyek és a közepes városok népessége csökken. Magyarország jelentős része ugyanakkor városok funkcionális vonzáskörzetéhez tartozik – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy vannak Magyarországon határ menti és belső periférikus térségek is. Ezek között említette a Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegye egyes részeit tartalmazó térséget, illetve a Marcal völgyét, amelynek problémái hasonlóak a keleti határ menti területekéhez. Ezen térségek felzárkóztatásához szintén önálló programok kellenek.

Újabb lépés a digitalizáció felé a közigazgatásban

Almási Győző hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár többi között ismertette, hogy bár két éve bevezették az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványt, azok 30-40 százalékát még ma is papíron állítják ki. 

A tervek szerint 2024-ben teljesen kivezetik a papíralapú bizonyítványt.

Beszámolt arról is, hogy november 30-án zárul le a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program 16 milliárd forintos támogatásával folyó projekt, amelynek célja az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése. A teljes átállást az e-nyilvántartásra 2024. december elejére tervezik.

Oláh Gábor területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az év végén záruló TOP projektjei közül 104-et „elállásra” jelöltek 27 milliárd forint értékben, és 184,8 milliárd forint összértékű projekt minősült kockázatosnak, utóbbiak kivitelezése átnyúlik 2024-re.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.