Oszama bin Laden mentorának szervezete tevékenykedik Magyarország déli határán
Tálib titkosszolgálat, Hakkáni-terrorhálózat, 313-asok – íme néhány olyan név, amelyek a déli határon kialakult aggasztó helyzettel foglalkozó titkosszolgálati jelentésben és híradásokban is felbukkannak. De mik ezek a szervezetek és mit keresnek Magyarország szomszédságában? Cikkünkben erre keressük a válaszokat.
Fighters of the Taliban Badri 313 military unit stand guard at the airport in Kabul on September 14, 2021. (Photo by Karim SAHIB / AFP) Fotó: Karim SAHIB / AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A tálibok az afganisztáni hegyekben és a határmenti pakisztáni területekről folyamatosan támadták a nemzetközi erőket kisebb-nagyobb intenzitással, amelynek folyományaként 2020-ban úgy döntött Dondald Trump elnök, hogy kivonja csapatait az országból, amit utódja, Joe Biden aztán botrányosan vezényelt le.
Ekkor a talibán megindította haderőit az ország belső részei felé és napok alatt ismét elfoglalta Afganisztán jelentős részét. A radikális iszlamisták a mai napig hatalmon vannak és mint a legtöbb államnak, Afganisztánnak is vannak titkosszolgálatai és hírszerző szervei, amelynek csápjai a Nemzeti Információs Központ szerint elérnek immár Magyarországra is.
A Hakkáni-terrorhálózat
Az angol nyelvű forrásokban hálózatnak nevezett csoport névadó alapítója Dzsalaluddin Hakkáni, aki az egyik legismertebb parancsnoka volt a mudzsaheddineknek nevezett afgán felkelőknek, akik a szovjet megszállás ellen harcoltak az 1980-as években. A korszakban Hakkániék kapták a legtöbb felszerelést és pénzt az Egyesült Államok hírszerző szervezetétől, a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA), hogy sikerrel vehessék fel a harcot a szovjet túlerő ellen. A megszállók kiűzése, 1989 után nem sokkal, a polgárháború időszakában Hakkániék szövetséget kötöttek a tálibokkal, így a családfő maga is a talibán egyik vezetőjévé vált.
Emiatt pedig nem csoda, hogy az országba menekülő terrorvezér, Oszama bin Laden az egyik mentoraként is említi Dzsalaluddin Hakkánit, mint akitől sokat tanult a 90-es évek második felében.
Dzsalaluddin Hakkáni (Fotó: AFP)
Afganisztán amerikai megszállása során 2001 és 2021 között a Hakkáni-csoport 18 nagyobb terrortámadást vitt véghez, a legpusztítóbbat talán 2017. május 31-én, amikor az ország fővárosának központjában, Kabulban robbantottak fel egy teherautót a német nagykövetség közelében. A merényletben 150-en meghaltak, 413-an pedig megsebesültek, túlnyomó többségében civilek.
Dzsalaluddin Hakkáni 2018-ban hunyt el, majd fia, Sziradzsuddin vette át a szervezet irányítását, amelyet azóta is kézben tart. A terrorhálózat központja a 2010-es években a pakisztáni Miran Shah településen és környékén volt, ahol a Hakkáni-klán működtette a bíróságokat, a muszlim iskolarendszer alapját képező medreszéket, és adókat vetettek ki, ha úgy látták jónak. Természetesen a szervezett bűnözés módszerei sem álltak távol tőlük: fontos bevételi forrásuk volt a védelmi és zsarolási pénzek beszedése, ez utóbbi kiemelkedően jövedelmező volt az egyik parancsnok korabeli nyilatkozata alapján.
A pakisztáni–afganisztáni határ közelsége miatt a csempészés komoly lehetőségeket tartogatott, így a Hakkáni-csoport évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Ezt pedig minden bizonnyal a szerb–magyar határon is kamatoztatni tudják.
2014-ben a pakisztáni kormány megelégelte tevékenységüket és hadműveleteket indított a Hakkáni- és más szélsőséges csoportok ellen, amelyet akkor sikerként könyveltek el. Az azóta eltelt idő alapján úgy tűnik: a győzelem csak időleges volt.
A terrorhálózat olyannyira magára tudott találni a következő években, hogy 2018-tól létrehozták elitegységüket, amelyet kezdetben „Badri-hadseregként” említenek, és amelynek pár év múlva kiemelkedő feladatai lettek a főváros, Kabul visszavétele során.
313-asok
A Magyarország déli határain tevékenykedő egyik legerősebb embercsempész banda, a 313-asok az előbb említett Badri-hadsereg, vagy más néven a Badri 313-as zászlóalja után kapták a nevüket, ahol vezetőik korábban szolgáltak.
A zászlóalj ezen néven 2018 óta létezik, első komolyabb akciójuk a G4S brit biztonsági cég kabuli főhadiszállása ellen indított támadás volt. Az iszlamista egység tagjai a G4S épülete előtt autóba rejtett bombát robbantottak, majd fegyvereseik támadást indítottak a detonáció nyomán az épületből az utcára menekülők ellen. A merényletben tízen életüket vesztették, 32-en pedig megsebesültek.
A Badri 313 a Hakkáni-hálózat elit egysége, terepszínű, modern ruházatuk, korszerű golyóálló mellényük és sisakjuk, az amerikai hadseregben rendszeresített éjjellátóik és fegyvereik vannak a róluk készült képek és videók alapján.
A 313-asokra ennek megfelelően különleges feladatok jutottak a tálibok 2021-es visszatérésekor: ők foglalták el és biztosították a kabuli elnöki palotát, a repteret és más kiemelkedően fontos létesítményeket.
A zászlóalj neve az iszlám vallás alapítójának, Mohamed prófétának az egyik fontos ütközetére utal, ahol a 313 muszlim a háromszor akkora mekkai sereggel csapott össze és nyert i. u. 624 tavaszán.
Az embercsempész bandák tevékenysége nemcsak a titkosszolgálatok számára tűnt fel, a liberális, angol nyelvű BalkanInsight című portál riportja 2023 szeptemberében már foglalkozott a szerb–magyar határon kialakult helyzettel. A cikk szerint a Szabadkától északra fekvő Radanovác erdőben és Palics környékén harcolnak egymással az afgán embercsempész bandák, mivel a 313-asok egyik csempésze, Noor Aga saját területrészt követelt magának az akkori vezető Shir Alitól. A két csoport most a makkhetesi erdőben harcol egymással, az összecsapásoknak a nyáron halálos áldozata és több sérültje is volt.
A Shir Ali által alakított csoportot 400-59 néven ismerheti a nyilvánosság főként a TikTok-videómegosztó portálról. A Nemzeti Információs Központ jelentése szerint a közzétett anyagok leginkább az Iszlám Állam és az al-Kaida videóira hajaznak, vagyis céljuk nem a migránsok toborzása, inkább saját harci erényeiket mutatják be.
A 313-asok és a 400-59-esek rendkívül jól keresnek az embercsempészettel: az illegális határátlépésért személyenként ezer eurót is elkérnek és a rendőrség adatai szerint naponta 1000-1200-an próbálnak átjutni a szerb–magyar szakaszon. Az ORFK adatai szerint a 40. héten rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma, amely ekkor 5606 fő volt. Ezekből a számokból jól látszik, hogy az embercsempészet heti szinten több millió eurós bevételt jelent a terroristák által irányított embercsempészeknek.
Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a tálibok nemcsak finanszírozási, hanem operatív szempontból is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet a titkosszolgálati jelentés szerint. Vagyis nemcsak a hasznot fölözik le, hanem a korábbi évtizedekben szerzett csempész szaktudásukat is bevethetik Magyarországon.
Borítókép: A Badri 313-as egység zsoldosai (Fotó: Karim SAHIB / AFP)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Jelenleg nincsenek kommentek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!