Felfoghatatlan mennyiségű pénz van az embercsempészetben

– A migrációval kapcsolatban egyfajta politikailag korrekt nézőpont vált dominánssá az elmúlt években, amely redukálja a migrációról való gondolkodást. Mi másfajta nézőpontot szeretnénk visszavinni a tudományos diskurzusba – mondta lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója annak apropóján, hogy csütörtökön amerikai, francia és izraeli partnerintézmények bevonásával megalapították a Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója kifejtette: a tálibok nem véletlenül törekednek az embercsempész-hálózatok ellenőrzésére.

– A migráció humanitárius megközelítése nagyon fontos, ám azt érezzük, hogy a kérdéskörben egyfajta politikailag korrekt nézőpont vált dominánssá az elmúlt évek során, s ez elnyom minden más – társadalmi, biztonsági, gazdasági – szempontot, redukálva a migrációról való gondolkodást. Egyre inkább azt érzékeljük három kontinensen is, hogy a befogadó országok szuverenitása háttérbe szorul a kérdésben. A szuverén nemzetállamoknak joguk van az általuk választott bevándorlási politikát folytatni és érvényesíteni. 

Mi ezt szeretnénk visszavinni a tudományos diskurzusba 

– mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója annak apropóján, hogy csütörtökön amerikai, francia és izraeli partnerintézmények bevonásával megalapították a Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát Budapesten.

A tagok túlfűtött ideológiai elvek helyett tudományos, szakmapolitikai alapon vizsgálják a migráció kérdését.
Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC

Az alapítói nyilatkozat aláírói között volt az Egyesült Államokban működő Center for Immigration Studies és NumbersUSA, a jeruzsálemi Israeli Immigration Policy Center és a párizsi Observatoire de l’immigration et de la démographie.

Amerika tanul tőlünk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója azt mondta, az elmúlt évek során olyan tudás halmozódott fel az együttműködő országok mindegyikében, amelyet a hatékonyság érdekében szeretnének megosztani egymással. – Az elmúlt két évben a szervezett bűnözői csoportok hihetetlen mértékben professzionalizálódtak Magyarország déli határainál. Sőt: a legutóbbi titkosszolgálati jelentésből kiderült, a talibán megpróbálja ellenőrzése alá vonni az afgán bűnözői hálózatokat. 

Ez a jelenség nekünk nagyon új, ám az Egyesült Államok déli határainál a mexikói kartellek és más, hasonló, hálózatban működő bűnszervezetek elleni harc már évtizedek óta zajlik

– ismertette. A kutató kifejtette, a tálibok nem véletlenül törekednek az embercsempész-hálózatok ellenőrzésére: felfoghatatlan mennyiségű pénz van ebben az üzletágban, s ezáltal finanszírozzák saját működésüket. Hozzátette, a harmadik országokkal való együttműködés terén pedig Európa halmozott fel több tapasztalatot: az amerikaiak most kezdtek el gondolkodni azon, hogy együttműködjenek az úgynevezett kapuőrállamokkal, mint ahogy az EU teszi azt Törökországgal vagy Egyiptommal. 

Ebben mi, uniós országok tudnánk tapasztalattal szolgálni. 

– Az uniónak gyakorlatilag négymillió szír menekültet sikerült Törökországban tartani. Nagyon sok olyan terület van, amelyeken együtt tudunk működni – mondta az igazgató.

Tízezer potenciális terrorista

Marsai Viktor szerint az elmúlt évek európai terrortámadásaiból világosan látszik, hogy a bevándorlásnak van terrorkockázati tényezője. Mint kifejtette, a bevándorlók többsége nem gondolkodik radikalizációban, azonban közülük egy vékony réteg hajlamos erre. – Németországban a titkosszolgálatok ezt a számot tízezer körülire teszik. 

Az ott élő többmilliós muszlim közösséget nézve arányában ez nem magas szám, viszont ha belegondolunk, tízezer potenciális terrorista óriási biztonsági kihívást jelent egy országban

– mondta Marsai Viktor. Hozzátette: minél több ember érkezik, annál nehezebb a szolgálatoknak kiszűrni azokat, akik problémát vagy közvetlen fenyegetést jelentenek az európai biztonságra.

– A strukturális folyamatok afelé mutatnak, hogy a migrációs nyomás fennmarad, sőt egyre inkább fokozódni fog. Az ukrajnai háborút kisérő infláció, az energia- és élelmiszerár-növekedés mind fokozzák a migrációt a fejlődő világból a fejlett felé. Szudánban továbbra is polgárháború van, a Száhel-övezetben puccshullám történt, ami erőforrásokat vont el a szélsőségesek elleni küzdelemtől, és nagyobb a nyomás a lakosságon is, hogy elvándoroljon. Mindemellett Afganisztánban sem rendeződött a helyzet – ismertette.

 

Európa nyitva van

A Migrációkutató Intézet igazgatója leszögezte, az irreguláris migráció a globalizáció velejárója, azonban szerinte sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség a migrációval szemben mind Európában, mind Amerikában. 

Az, hogy egyik kézzel próbáljuk távol tartani magunktól a bevándorlókat, a másikkal pedig invitáljuk őket, nem megoldás. Ez történik most.

– Védjük a határainkat, a kapuőrországokkal tartjuk a kapcsolatot, ugyanakkor kvótákat ajánlunk. Ez nem konzekvens üzenet, ez azt üzeni, hogy Európa továbbra is nyitva van. Gyakorlatilag a saját kezünket kötjük meg – mondta. Ugyanakkor az NKE oktatója szerint léteznek tartalmi megoldások. – A helyben segítés, a helyi munkahelyteremtés, a kapuőrországokkal való fokozott együttműködés mind jó megoldások. Ezekhez azonban határozott fellépés kell. A két szép szemünkért senki nem tart fel több millió bevándorlót. Ehhez erőt kell mutatni. Nem vagyunk eszköztelenek, viszont ezekkel az eszközökkel élni kellene – hangsúlyozta a kutató.

Borítókép: A Nyugat-Balkán vált az Európába irányuló migráció gócpontjává (Forrás: Europress/AFP)