Emiatt akarják átvenni a tálibok az embercsempészet irányítását

A szakértőt is meglepte, hogy a tálib titkosszolgálat ilyen kiterjedt tevékenységet végez a déli határon – derült ki a Horváth Józseffel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójával folytatott beszélgetésünkből. Egy ilyen titkosszolgálati-szervezett bűnözési hálózatot biztos nem tudott a saját erejéből felállítani a két éve Afganisztánban hatalmon levő talibán – vonta le a következtetést a szakértő, aki szerint a szomszédos Irán segíthetett a műveletekben. Horváth József elmondta, a tálibok pénzt és a terroristák bejuttatásának lehetőségét látják a legcsábítóbbnak az embercsempészüzletben. Bár a szakember véleménye alapján hazánk egyelőre nem számít célpontnak, de könnyen az lehet belőle.

Honnan a kódszámok?

A titkosszolgálati jelentés szerint két komolyabb embercsempész banda harcol egymással a területért és a kuncsaftokért: a 313-asok és a 40-059-esek, vagy ahogyan TikTok-csatornájukon írták, a 400-59-esek. Horváth József kérdésünkre elmondta: ezek a korábbi különleges egységek kódszámai, ahol a bandák vezetői szolgáltak. Ezek a számok leginkább az afgán embereknek mondhatnak valamit, akik hallhattak ezen alakulatok elhíresült harci cselekményeiről.

Annak ellenére, hogy sok esetben az embercsempészek háborús veteránok, nem feltétlenül áll érdekükben, hogy komolyabb tűzharcba keveredjenek a magyar vagy a szerb határőrökkel. Ezért lehet az, hogy bár figyelmeztető lövések eldördültek, katonai jellegű támadás nem érte a magyar határvadászokat. – A szerbekkel szemben is megadják magukat és rejtőzködni próbálnak. Nem akarják veszélybe sodorni az üzletmenetet, hiszen itt eurómilliók sorsa a tét – mondta Horváth József, aki azonban figyelmeztetett: ez nem mindig lesz így, és ha a hatóságok akadályozzák őket, vagy a tálibok nem tudják akkora mennyiségben átcsempészni a bevándorlókat, akkor a helyzet veszélyessé válhat.

Korrupció, szervezett bűnözés

Az embercsempészek a szervezett bűnözői módszereket is előszeretettel alkalmazzák és olyan korrupción alapuló kapcsolatokat alakítanak ki az útvonalaikon elhelyezkedő államok hatósági személyeivel, amelyek nagyban óvják őket a lebukástól. – Ezek olyan kapcsolatok, akiket időről időre lefizetnek, hogy félrenézzenek, vagy szóljanak, mielőtt akció készülődik. Arra folyamatosan figyelnie kell az elhárításnak, hogy Magyarországon, a hazai rendvédelmi rendszeren belül ilyesmit ne tudjanak kiépíteni – emelte ki a szakértő.

A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a szerbek miért nem zárják le déli határaikat, a szakértő azt a meglepő választ adta, hogy „igyekeznek megfelelni az unió támasztotta elvárásoknak”, hiszen évek óta az EU-tagság előszobájába léphetnének. 

Így aztán nem működtetnek zárt táborokat, nem működik a kitoloncolás, és nem zárják le hermetikusan a határaikat sem, hogy jó tanulónak tűnjenek fel a brüsszeli politikai elit előtt. Ez viszont azzal jár, hogy a rendvédelmi szerveik szélmalomharcot folytatnak 

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai tanácsadó.

Horváth József szerint az izraeli–palesztin háború miatt Európának komolyabb terrorveszéllyel kell szembenéznie, mint amilyen 2015-ben előállt. Ennek kapcsán arra világított rá, hogy a kontinens nagyobb városaiban sok helyen ezrek vonultak az utcákon az elmúlt hetekben Bécstől Berlinen át Párizsig és Brüsszelig, antiszemita jelszavakat skandáltak, és a német fővárosban például azt követelték, hogy „csináljunk Neuköllnből Gázát”. 

– Az európai államok egyelőre kevés ellenállást mutatnak az efféle törekvések iránt – mondta a szakértő. Kiemelte: „ma még igaz, hogy Magyarország nem kiemelt célpont, de, hogy holnap is az lesz-e, abban már nem vagyok biztos”. Horváth József ezzel kapcsolatban a 2015-ös párizsi terrortámadásokra emlékeztetett, amikor 

Salah Abdeslam Budapesten és Kiskunfélegyháza-külsőn vette fel az embereket, mint egy titkosszolgálati műveletben.

– Ha ez nyolc éve sikerült, akkor ennek egy figyelmeztető jelnek kell lennie – zárta a beszélgetést a biztonságpolitikai szakértő.

Borítókép: Szerb rendőrök elvezetnek egy őrizetbe vett migráns férfit a magyar határnál levő Horgosnál 2023. október 29-én (Fotó: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium)