Az elmúlt években a baloldal részéről számtalanszor, még az Országgyűlésben is elhangzott, hogy bezzeg Románia ebben és abban is megelőzte hazánkat, legutóbb az ellenzéki sajtóban az Eurostat adatait használták fel narratívájuk alátámasztására.
Amíg a baloldal az EU statisztikai hivatala vásárlóerő-paritás alapján megállapított rangsorára hivatkozik, addig a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat objektív és egyértelmű adatait használták a két ország teljesítményének összehasonlítására.
Eltérő pályán
Az első tény, hogy az egy főre jutó magyar GDP 16 százalékkal magasabb, mint a román. Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé.
Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
Az is árulkodó, hogy amíg Romániában növekvő, addig Magyarországon csökken az államadósság. Románia államadóssága alacsonyabb, mint Magyarországé, de a tendenciák mégis kedvezőtlenek: 2010 óta 29-ről 47,2 százalékra növekedett a GDP-arányos román államadósság. Ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét hazánk ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
Váratlan kiadás
Beszédes adat, hogy a románok felének okozna nehézséget „egy váratlan kiadás”, a magyarok harmadának. A GDP valóban fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri.
Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010 és 2021 közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ről 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.