Így gyilkol a légszennyezés Magyarországon

Hatalmas probléma a légszennyezés az európai városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és ebből eredő halálozáshoz is vezethet.

Szkopje, 2022. december 30. Az arcát sállal eltakaró nõ megy füstölgõ gyárkéményekkel a háttérben Szkopjéban 2022. december 30-án. A klnikák és kórházak nem gyõzik ellátni a légúti megbetegedéssel küzdõ lakosokat. Az IQAir svájci levegõminõségi technológiai vállalat egy héttel ezelõtt nevezte meg Szkopjét a világ harmadik legszennyezettebb levegõjû városának. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki

A fűtési időszak végétől megfordul a helyzet

Szinte kizárólagos szennyezőforrásként a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. 

Mivel nyáron már nincs fűtés, ekkor már a gépkocsik, teherautók és buszok kipufogógázai válnak a városi levegő elsődleges szennyezőforrásaivá

 – mondta az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense. 

Szilassi Péter rámutatott: a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére – fejtette ki az egyetemi docens. Az egyetem rámutatott:

a márciusi, drámai tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak.

– Minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve (lehetőleg villamos üzemű) közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál jobban javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a városlakók egészségi állapota – összegzett az egyetem.

Demencia, tüdőrák, baleset – láthatatlan gyilkos a szennyezett levegő  

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az M1-es autópályán idén márciusban történt tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.

De mint ismert, a szmog káros hatásai leginkább hosszú távon érvényesülnek: amerikai kutatók már évekkel ezelőtt kapcsolatot találtak a légszennyezés és a demencia (elbutulás) között. Tanulmányuk szerint 2015-ben a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott. 

Rámutattak: 

a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.

Tavaly júniusban tette közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését. Az eredmények szerint a daganatos megbetegedések két százalékát légszennyezés okozza. 

A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis az ilyen okból bekövetkező halálozások kilenc százalékáért felelős a beltéri és a kültéri légszennyezés. A brit kutatási eredmény megerősíti, hogy a légszennyezés jelentős szerepet játszik a visszafordíthatatlan betegség kialakulásában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)