Így gyilkol a légszennyezés Magyarországon

Hatalmas probléma a légszennyezés az európai városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és ebből eredő halálozáshoz is vezethet.

Szkopje, 2022. december 30. Az arcát sállal eltakaró nõ megy füstölgõ gyárkéményekkel a háttérben Szkopjéban 2022. december 30-án. A klnikák és kórházak nem gyõzik ellátni a légúti megbetegedéssel küzdõ lakosokat. Az IQAir svájci levegõminõségi technológiai vállalat egy héttel ezelõtt nevezte meg Szkopjét a világ harmadik legszennyezettebb levegõjû városának. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki

– Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne – mutatott rá honlapján a Szegedi Tudományegyetem. 

A légszennyezés egy szélsőséges példáját prezentálja a sűrű szmoggal belepett Teherán belvárosa (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói tanulmányukban 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek stb.) kiterjedése között. 

Kutatásuk során kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféle formában befolyásolja a por mennyiségét.

Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át „termelői” azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.

A légszennyezés forrása évszakonként változik

– Vannak olyan területhasználat típusok, melyek csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képesek „jó porfogóként” megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül – mutatott rá az egyetem. 

Egyes területhasználat típusok, az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek”: bizonyos hónapokban csökkentik, majd más időszakokban növelik a városok porterhelését

– ismertette Seyedehmehrmanzar Sohrab doktorandusz hallgató.

A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szállópor-tartalma között találták a kutatók. Beszámolójuk szerint fűtési szezonban kimutathatóan tisztább a levegő (kevesebb a szálló por koncentrációja) a közutak környékén, mint a beépített területen, amely a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Rámutattak:

télen a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma.

Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja” az út menti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén – fejtették ki. 

A fűtési időszak végétől megfordul a helyzet

Szinte kizárólagos szennyezőforrásként a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. 

Mivel nyáron már nincs fűtés, ekkor már a gépkocsik, teherautók és buszok kipufogógázai válnak a városi levegő elsődleges szennyezőforrásaivá

 – mondta az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense. 

Szilassi Péter rámutatott: a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére – fejtette ki az egyetemi docens. Az egyetem rámutatott:

a márciusi, drámai tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak.

– Minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve (lehetőleg villamos üzemű) közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál jobban javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a városlakók egészségi állapota – összegzett az egyetem.

Demencia, tüdőrák, baleset – láthatatlan gyilkos a szennyezett levegő  

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az M1-es autópályán idén márciusban történt tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.

De mint ismert, a szmog káros hatásai leginkább hosszú távon érvényesülnek: amerikai kutatók már évekkel ezelőtt kapcsolatot találtak a légszennyezés és a demencia (elbutulás) között. Tanulmányuk szerint 2015-ben a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott. 

Rámutattak: 

a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.

Tavaly júniusban tette közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését. Az eredmények szerint a daganatos megbetegedések két százalékát légszennyezés okozza. 

A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis az ilyen okból bekövetkező halálozások kilenc százalékáért felelős a beltéri és a kültéri légszennyezés. A brit kutatási eredmény megerősíti, hogy a légszennyezés jelentős szerepet játszik a visszafordíthatatlan betegség kialakulásában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)