A tüdőrákos esetek tizedét a légszennyezés okozza

Úgy tűnik, sikerült választ adni arra a kérdésre, hogy a levegőszennyezés miként okoz tüdőrákot. A felismerés azt is megmagyarázza, miért alakul ki olyan sok nemdohányzóban tüdődaganat. A kutatók szerint az eredmények új korszakot nyitnak a rákkutatásban.

2022. 09. 16. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unióban évente 1,3 millióan, Magyarországon körülbelül 32-33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt. Hazánkban a halálozások 49 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozzák, aminek egyik jelentős rizikófaktora a dohányzás. 

A 2020-as nemzetközi adatok szerint itthon a 15 év feletti lakosság 28 százaléka dohányzik, ezzel az uniós lista élén járunk. 

Míg a szív- és érrendszeri betegségek inkább idősebb korban szedik áldozataikat, addig a rák jellemzően az ötven–hatvan éves korosztályban arat. Európában százezer lakosra számítva nálunk hal meg a legtöbb ember daganatok miatt.

Nem csak a dohányzókat érheti el rákos megbetegedés. Fotó: Pexels

Idén júniusban tette közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését. Az eredmények szerint a daganatos megbetegedések két százalékát légszennyezés okozza. 

A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis az ilyen okból bekövetkező halálozások kilenc százalékáért felelős a beltéri és a kültéri légszennyezés. A napokban ismertetett brit kutatási eredmény megerősíti, hogy a légszennyezés jelentős szerepet játszik a káros folyamatok beindulásában.

 

A britek szerint a légszennyezés okozza

Az Egyesült Királyságban évente több mint hatezer nemdohányzó ember hal meg tüdőrákban. A londoni Francis Crick Intézet kutatói a minap számoltak be arról a felismerésükről, hogy az Egyesült Királyság leginkább szennyezett levegőjű területein több olyan tüdőrákos eset fordult elő, amiket egyértelműen nem a dohányzás okoz. A londoni intézet kutatói nem álltak meg az adatok ismertetésénél, hanem az okokat keresték. 

Kísérleteik szerint a légszennyezés nem közvetlenül károsítja a sejteket, hanem „felébreszti” a szunnyadó mutációkat, amik rákossá válnak.

Bebizonyítottuk, hogy a levegőszennyezés felébreszti ezeket a sejteket a tüdőben, növekedésre és potenciális daganatok kialakulására ösztönzi ezeket. Az általunk azonosított mechanizmus végső soron segíthet abban, hogy jobb módszereket találjunk a tüdőrák megelőzésére és kezelésére a nemdohányzóknál 

– idézte Charles Swantont, az intézet professzorát a Thesun.co.uk. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a légszennyezés összefüggésbe hozható a tüdőrákkal, de az emberek ezt eddig figyelmen kívül hagyták, mert a mögöttes mechanizmusok nem voltak tisztázottak.

– Tanulmányunk alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan eddig a nemdohányzó embereknél a tüdődaganatra gondolunk – tette hozzá Charles Swanton, aki szerint a rákot okozó mutációkkal rendelkező sejtek az életkor előrehaladtával felhalmozódnak a szervezetben, de általában inaktívak. Egy ötvenéves ember tüdejében például minden hatszázezer sejtből körülbelül egy tartalmaz potenciálisan rákos mutációt.

Az eredmények állítólag azt jelentik, hogy hamarosan „rákgátló” tablettákat fejleszthetnek ki. Szükség is lesz erre, hiszen a világ népességének kilencvenkilenc százaléka olyan területeken él, ahol a PM2,5-re, azaz a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcsékre vonatkozó, Egészségügyi Világszervezet által meghatározott határértékét túllépi a légszennyezés.

Michelle Mitchell, a Cancer Research UK vezérigazgatója a BBC-nek arról beszélt, hogy bár a dohányzás továbbra is a tüdőrák legnagyobb oka, ez nem fedi le az érintettek teljes körét.

A világ majdnem teljes népessége légszennyezésben éli mindennapjait. Fotó: Pixabay

 

Későn fedezik fel a bajt

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara 2019-es anyaga szerint az egyre hatékonyabb terápiáknak köszönhetően a világ számos országában jelentősen sikerült csökkenteni a daganatos halálok számát. Harminc százalék körüli arányban sikerült csökkenteni a rákhalálozást Costa Ricában és Svájcban, de a hozzánk hasonló posztkommunista országban, Csehországban is. Csehországban jelentős részben annak köszönhető az eredmény, hogy ott nagyon komolyan vették a szűrőprogramokat. 

Magyarországon 1991-hez képest 15 százalékkal sikerült csökkenteni a rák miatti halálesetek számát.

Évente körülbelül nyolcezer embernél állapítanak meg tüdőrákot Magyarországon. A tüdőrákos esetek csupán egyharmadát fedezik fel korai stádiumban, akkor is véletlenül. 

Amikor már tünetei vannak, akkor nagyon előrehaladott állapotban van a betegség. Márpedig az esetek kétharmadában ez a helyzet! A tüdőrákos betegeknek csupán tíz-tizenöt százaléka éli meg a diagnózist követő öt évet. A túlélők azok közül kerülnek ki, akiknél korai stádiumban fedezték fel a daganatot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.