Népbetegség

A Covid hívta fel a figyelmet arra, hogy a tüdőbetegségekről rendkívül keveset tud a lakosság, holott nagyon sokan­ érintettek. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársai ezért rövid videókban és podcastekben tennék elérhetővé a legfontosabb tudnivalókat a megelőzésről, az otthon ápolásról, a felépülést segítő gyógytornáról, a megbetegedéssel járó stresszhelyzet kezeléséről.

20210609 Szeged Az SZTE-SBO és járványügyi igazgató Képen: Dr Pető Zoltán és a lélegeztetőgép maszk Fotó: Török János Délmagyarország TJ DM Fotó: Török János Forrás: Délmagyarország

Amikor valaki lebetegszik, és bekerül a kórházba, nincsenek körülötte rokonok, barátok, nincs kihez fordulnia lelki támaszért. A látogatási tilalom idején különösen nehéz kapcsolatot tartani a hozzátartozókkal. Akinél tartós egészségkárosodás alakul ki, annak ezzel kell megküzdenie, aki vizsgálati eredményekre vár, annak az idő súlyával. Ilyenkor jó, ha van szakmai támogatás. Az orvos, a gyógytornász és a nővér is alátámaszthatja: sok múlik ezekben az esetekben a pszichés hozzáálláson. A csapatba ezért hívtak meg klinikai szakpszichológust Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár személyében.

– Sajnos a Streptococcus pneumoniae okozta tüdőgyulladásban is meg lehet halni. Ezt az emberek nem tudják, csodálkoznak, hogy ilyesmi előfordulhat. Nincs a köztudatban, hogy a kórokozók okozta súlyos tüdőgyulladásoknak ma is nagyon rossz a kimenetelük. A podcastekben mégsem erről beszélnénk, hanem inkább arról, mit tehet a beteg a gyógyulásért, és hogy miért fontosak a megelőző stratégiák – fogalmaz a professzor asszony.

 

A legnagyobb rizikó

A védekezés és a Covid kapcsán a védőoltások is szóba kerülnek. Hiszen rengeteg olyan védőoltás van használatban – tüdőgyulladás és influenza elleni is –, amelyekkel más betegségek esetén is meg lehet előzni a súlyos szövődmények kialakulását. A szakdolgozók ezt már évek óta mondják, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és a társbetegségekben szenvedőknek, annak reményében, hogy egyre többen megértik, az oltások a javukat szolgálják.

A leggyakoribb daganatos elváltozásról, a tüdőrákról is kevésbé ismert, hogy amennyiben időben felfedezik, jól operálható, sőt a légzőtorna, a megfelelő mellkasi mobilizáció is segíthet a beteg állapotán. A klinikaigazgató szerint arról sem lehet eleget beszélni, miként hagyható el a legnagyobb rizikófaktor, a dohányzás, és hogy a gyorsabb és biztosabb eredményért az érintetteknek gyakorlati támogatást is biztosítani kell.

Hason fekve

Szintén homályba vész, hogy a légutakat érintő, obstruktív tüdőbetegségben több mint félmillió személy érintett ma Magyarországon. Közülük 310 ezren asztmásak és csaknem kétszázezren COPD-betegek. Bár igen jelentős az érintettek száma, viszonylag elenyészők az ismereteink ezekről a betegségekről. Az inhalációs gyógyszereket például sokan egyáltalán nem tekintik gyógyszernek, míg a tablettákat beveszik. Ezen is változtatni kívánnak a tervezett online tartalmakkal, amiként arról is felvilágosítanák a megosztásaik követőit, miért javasolt a hason fekvés a covidosoknak, miért kell átlevegőztetni a tüdőterületeket, és hogyan.

– A tüdő nagyon fontos szerv, foglalkoznunk kell vele, vigyáznunk kell rá, hogy sokáig jól működjön. Fel kell tudnunk ismerni, melyek azok a tünetek, amelyekkel érdemes tüdőgyógyászati ellátóhoz fordulni, pont azért, hogy ne alakuljon ki súlyos betegség. A pandémia ideje alatt szerzett tapasztalataink alapján erre is szeretnénk felhívni a magyar emberek figyelmét – összegzi gondolatait a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának vezetője, Müller Veronika.

Borítókép: Ápoló a légzéssegítő eszköz maszkjával. Sok múlik a pszichés hozzáálláson (Fotó: Délmagyarország/Török János)