Sikerült megtartani a korábbi eredményeket az OECD-átlagok elérésével, mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke a 2022-es PISA mérés hazai és nemzetközi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. A hivatalvezető hangsúlyozta, hogy nehezebb gazdasági világhelyzetben sok országgal szemben nálunk a digitális átállás eredményes volt, ez a Covid-járvánnyal együtt sem viselte meg komolyabban a tanulókat. Kiemelte azt is, hogy
az alacsony képességszinten teljesítő tanulók aránya csökkent, ebben az OECD-átlagnál jobb eredményekkel büszkélkedhetünk.
A PISA vizsgálat olyan háttérváltozókra is rámutatott, mint az élettel való elégedettség, a biztonság kérdésére. Ez alapján elmondható, hogy 2018 óta ez a mutató kedvezően változott, a tanulók nálunk az életüket biztonságosabbnak érzik, mint az OECD-átlagot elérő országokban.
Brassói Sándor kitért arra is, hogy
a kormány számos intézkedést tett a szülők és a pedagógusok támogatására, a járvány pedig komoly hatással volt a tanulási folyamatra minden országban. Ezenkívül Magyarország a mérés lebonyolításában is kiválóan teljesített, ami teljesen digitális alapon valósult meg.
A hivatalvezető kitért arra, hogy meglepő eredmények születtek Európa-szerte: Izlandon és Norvégiában nagyon erős visszaesés volt tapasztalható, de Hollandiában és Lengyelországban is drasztikus visszaesést figyeltek meg. Finnországot, aminek az oktatási rendszerét példaként szokták emlegetni, jelentősen megviselte az elmúlt néhány év a PISA-eredmények alapján, továbbá a portugálok is nagyon visszaestek. Elmondható, hogy északról délre, nyugatról kelet felé haladva komoly visszaesésnek lehetünk szemtanúi. Mint fogalmazott, csökkenés látszik az OECD-államok átlageredményeiben, matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as mérés eredményeihez képest, míg természettudományból nem figyelhető meg szignifikáns változás. Magyarország eredménye matematikából kicsit visszaesett, de szövegértésből és természettudományokból a magyar eredmények érdemben nem változtak.
Velkey Kristóf Gábor főosztályvezető arról beszélt, hogy a legutóbbi mérésben a matematika volt a fő mérési terület. Magyarország matematikából az OECD-átlagnak megfelelő teljesítményt nyújtott, itt nem észlelhető szignifikáns eltérés. A főosztályvezető szerint érdemes kiemelni, hogy
eddig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, most viszont egy szintre kerültünk az átlaggal.
A világon a legjobban Szingapúr teljesített, szignifikánsan kiemelkedve, a legjobb európai eredményt Észtország érte el matematikából.
A szövegértés esete is hasonló, a magyar eredmény itt 473 pont, ami az átlagtól csupán három ponttal marad el. A természettudományokban a hazai diákok teljesítménye megegyezik az OECD-átlaggal, 486 pont a magyar eredmény, ami egy ponttal még meg is előzi az OECD-átlagot.
A magyar diákok eredményeinél matematikából kis visszaesés tapasztalható, ám a szövegértés 2018-hoz képest nem különbözik. A természettudományoknál az előző méréssel megegyező eredményeket értek, a 2012-es eredményhez képest viszont a legutóbbi mérés szignifikánsan magasabb – részletezte Velkey Kristóf Gábor.
Azt is elmondta, hogy a kiemelkedően teljesítő tanulók aránya természettudományból a 2018-ashoz képest emelkedett, matematikából és szövegértésből nem változott. A legtöbb kiemelkedő képességű tanuló Ázsiában van, hazánkban az ő számuk az OECD-átlagnál valamivel kevesebb.
A magyar GDP-adatokhoz képest jobb teljesítményt érünk el, mint más, gazdagabb országok a saját GDP-jükhöz viszonyítva
– hívta fel a figyelmet.
