Kémek, terroristák – Gyurcsányék szondáztatták a közvéleményt a Political Capitallal?

A Political Capital több közvélemény-kutatást is készített a Nemzetbiztonsági Hivatalnak 2007 és 2009 között. A Mandiner információ szerint ezen kutatásokat lényegében semmilyen módon nem tudta hasznosítani a kémelhárítás, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok viszont annál inkább használhatták ezeket politikai célokra. Vona Gábor, Toroczkai László és Budaházy György például visszatérő szereplői voltak a félévente elvégzett kutatásoknak, de egyes mintákba bekerült Morvai Krisztina is.

A Political Capital több közvélemény-kutatást is készített a Nemzetbiztonsági Hivatalnak 2007 és 2009 között. A kémelhárítás számára ezek használhatatlanok voltak – árulták el a Mandinernek a nemzetbiztonsági forrásai, hozzátéve, hogy az akkor kormányzó baloldalnak azonban politikai szempontból hasznosak lehettek a tanulmányok. 

Ebben az időszakban az NBH főigazgatója hetente tájékoztatta a szolgálatokat felügyelő minisztert, aki továbbadhatta azokat a kormányfőnek.

A Political Capital (PC) által a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) írt anyagok közül a legérdekesebbek közé tartoznak azok a közvélemény-kutatások, amelyek 2007 és 2009 között készültek. Tudomásuk szerint öt ilyen kutatás volt, ebből négy van a lap birtokában, méghozzá azok, amelyek a 2008-as és 2009-es nemzeti ünnepeken, március 15-én és október 23-án az ünnepségeken való részvételt és más preferenciákat mértek. A lap nemzetbiztonsági forrásai szerint ezen kutatásokat lényegében semmilyen módon nem tudta hasznosítani a kémelhárítás. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok viszont annál inkább használhatták ezeket politikai célokra.

Megbízások

Az NBH és az SDI Kft. között köttetett szerződések nemcsak az adott nemzeti ünnepre elvégzett közvélemény-szondázást tartalmazzák, hanem más kutatásokat is. Egy 2008. július keltezésű megállapodás magában foglalta egy 150 oldalas tanulmány elkészítését, amelyben a radikális társadalmi csoportok véleményének, internetes tevékenységének monitorozását kérte az NBH az év szeptember 30-áig. A munkáért a felek 8,64 millió forintnyi juttatásban állapodtak meg.

A szerződés tartalmazott egy online véleménykutatásnak nevezett szondázást is, az előzőhöz hasonló témában: a radikális közéleti csoportok attitűdjeinek, kommunikációjának vizsgálatára koncentráltak. Az NBH arra is kíváncsi volt, hogy a PC talál-e nemzetbiztonsági kockázatot jelentő akció előkészületére utaló jeleket, netán védett személyek elleni támadások előkészítését. Az anyagokat hetente kellett leadniuk a PC szakembereinek 2008. december 31-ig, havonta 1,44 millió forintért.

Olyan információt nem találtak a dokumentumokban és azokról szóló jelentésekben, ami arra utalna, hogy a PC előrejelzése alapján sikerült volna elejét venni egy közszereplő elleni támadásnak.

Végül pedig a szerződés tartalmazta a szóban forgó közvélemény-kutatásokról szóló megbízást, a szondázás során pedig a „radikális jelenségek társadalmi támogatottságának vizsgálatát” kérték az aktuális eseményekhez, a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan. A szóban forgó 2008 júliusi szerződésben összesen két, hatszáz fős mintán végzett telefonos közvélemény-kutatásról volt szó, valamint további egy kvalitatív megkérdezésen alapuló mélyinterjús kutatásról. Ezekért darabonként 4,2 millió forintot fizetettek a PC-nek, vagyis összesen bruttó 12,6 millió forintot.

A 2009-es évre szóló közvélemény-kutatásokról azon év januárjában állapodtak meg a felek. Érdekes módon ekkor a telefonos közvélemény-kutatások már jóval kedvezőbb áron készültek: darabjuk bruttó 1,6 millió forintért, valamint a dokumentumokban szerepel egy úgynevezett célcsoportos vizsgálat, amely 6,4 millió forintba került. A feladat a nemzetbiztonsági kockázatokban érintett csoportok attitűdjeinek, konfliktuskezelési stratégiáinak, véleményáramlatainak vizsgálata volt.

Gyurcsány politikai alaptételei

A kutatások tartalmaznak olyan részeket, amely laikusok számára akár igazolhatnák is azok szükségességét. Az SDI Kft. például azt is vizsgálta, hogy hányan terveznek részt venni a nemzeti ünnepeken a szélsőséges csoportok által tartott megemlékezéseken. Az ilyen összejövetelek jelentettek némi biztonsági kockázatot. Az eredmények azonban aligha voltak hasznosíthatók, mivel országosan csupán hatszáz főt kérdeztek meg a felmérések során.

Így történt, hogy a kutatásban a 2008. október 23-i Jobbik nagygyűlésen öt fő, a MIÉP Hősök terén tartott megemlékezésén négy fő, a Hatvannégy Vármegye és a Hunnia Mozgalom eseményén két fő jelezte a részvételét a hatszázból. „Az adatokat a kis esetszámok miatt csak tájékoztató jelleggel közöljük” – olvasható a tanulmányban (lenti kép).

 

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban általános tapasztalat, hogy annál pontosabbak, minél több a megkérdezett. Magyarországon az átlagos, országosan reprezentatív kutatás jellemzően ezerfős mintán történik. Ezek átlagos hibahatára három százalék körül mozog. A PC állítása szerint az ő hatszáz fős kutatásuk hibahatára 4,1 százalék. Azonban, ha olyan kérdéseket tesznek fel, amelyre a teljes mintából csak nagyon kevesen adtak választ, akkor a hibahatár jelentősen megnőhet. Ebben az esetben is ez történt, ezért is tették hozzá a kutatók, hogy az „adatok csak tájékoztató jellegűek”, ami virágnyelven azt jelenti, hogy nem relevánsak. Ami ezekben a mérésekben politikai szempontból érdekes lehet, az a tendencia, amely szerint a vizsgált időszakban a lakosság jelentős többsége elutasította az erőszakot. 

A kutatásokban végig ötven százaléknál nagyobb voltak azoknak az aránya, akik nem szimpatizáltak a demonstrációk során megnyilvánuló agresszióval. 

A válaszadók további harminc százaléka, jellemzően az ekkori ellenzék, a Fidesz szavazói körében az a vélemény volt domináns, hogy elítélik az erőszakot, ám „meg lehet érteni egyesek elkeseredését”. Az atrocitások támogatottsága öt százalék körül mozgott. Nagyjából ezek az adatok visszaköszönnek mind a négy, általunk vizsgált kutatásban, ahogy azonban megyünk előre az időben, úgy lettek a megkérdezettek kis mértékben egyre inkább elutasítóbbak az erőszakos megnyilvánulásokkal. 

Az erőteljes rendőri fellépés kapcsán hasonló értékek láttak napvilágot: a megkérdezettek fele szerint ezért a jelenségért a tüntetők voltak a hibásak, negyedük szerint mindkét fél, vagyis a demonstrálók és a hatóság is hibázott. A konkrét erőszakos cselekmények kapcsán még ennél is elítélőbb volt a közvélemény: a hídlezárások és utcai barikádok felállítása a megkérdezettek háromnegyedének vívta ki antipátiáját. A politikusok kifütyülését kétharmaduk ítélte el. 

Az eredmények fényében érthetőbbé válik Gyurcsány Ferencnek és körének narratívája 2006-ról: az erőszakos tüntetők bármi áron való megfékezéséről lényegében kétharmados vagy magasabb társadalmi konszenzus volt, vélhetően ezért is állt ebbe bele Gyurcsány Ferenc és ezért képvisel hasonló álláspontot a mai napig. 

A magyarok nyugalom és békesség iránti vágya, vagy más szóval rendpártisága valószínűleg azóta sem változott, ezért is fordulhatott elő, hogy a baloldal elmúlt évekbeli agresszív tüntetései nem találkoztak a többség szimpátiájával.

Pártpreferenciák kémelhárítóknak

A kutatásokban pártpreferenciákat is mértek, vagyis azt, hogy egy-egy pártra hányan szavaznak. Ezek az adatok azonban nem jelentek meg közvetlenül, csupán egy-egy kérdésre lebontva. „Véleménye szerint lesznek-e zavargások, rendbontások idén a március 15-éhez kapcsolódó időszakban?” – tették fel a kérdést, az eredményeket pedig pártpreferenciák szerint (is) bemutatták. (De településtípus, korosztály, és nem szerinti bontásban is vizsgálták ezeket a kérdéseket.) Minden fontosabb kérdést vizsgáltak pártpreferenciák szerint, így a megemlékezéseken való részvételt, vagy a már említett erőszakos cselekményekhez való viszonyt is.

 

Mindezek mellett politikusok és szervezetek ismertségét és támogatottságát is mérték: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc például minden kutatásban szerepel, és bár a két kormányfő ismertsége lényegében azonos volt, Orbán Viktor már ebben az időszakban is jóval népszerűbb volt.

 

A két kiemelkedően ismert miniszterelnök mellett számos szélsőjobboldali politikus, szervezet és közéleti személyiség ismertségét és kedveltségét is megmérte az SDI Kft. Vona Gábor, Toroczkai László és Budaházy György például visszatérő szereplői voltak a félévente elvégzett kutatásoknak, de egyes mintákba bekerültek Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, vagy a Tomcatként elhíresült Polgár Tamás adatai is.

Mire jók ezek a kutatások? 

A lap nemzetbiztonsági forrásai szerint ezek a felmérések az NBH-nak lényegében használhatatlanok voltak, ugyanakkor a kormányzó baloldalnak nagyon is jól jöhettek.

Ebben az időszakban Gyurcsányék rendszeresen szondázták a közvéleményt, minden számukra érdekesebb kérdésben legalább havi adatsorokkal rendelkeztek, amelyekből a tendenciák is remekül kiolvashatóak voltak.

Akit érdekel, hogy pontosan mit is mértek a szocialisták, az a YouTube-on megtalálhatja az őszödi beszéd bővített változatát (Teljes őszödi beszéd [160 perc] címen), ahol Gyurcsány Ferenc elhíresült szónoklata előtt Gál J. Zoltán ismerteti az akkori legfrissebb közvélemény-kutatások eredményeit.

Egy ilyen, PC-csoport által készített hatszáz fős minikutatás arra lehet alkalmas, hogy alátámassza vagy megcáfolja a nagyobb kutatásokban megjelenő trendeket vagy új trendeket jelezzen.

Ebben az időszakban az NBH főigazgatója hetente tájékoztatta a szolgálatokat felügyelő politikusokat, így Szilvásy Györgyöt vagy éppen Ficsor Ádámot a legfontosabb fejleményekről. Szinte kizárt, hogy az ilyen találkozókon ne merült volna fel, hogy az NBH kapott egy részletes véleménykutatást. A minisztertől pedig ezek a szondázások könnyen a kormányfő asztalára kerülhettek.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon (Fotó: Beliczay László)