A hosszú életnek három titka van

Tavaszi medvehagymatúra, kirándulás a Parlamentbe, irodalmi színpad vagy csütörtök esti kártyaparti – aki egyszer belekóstol a nyugdíjas szervezetek és idősklubok kínálatába, rájön, hogy nem érdemes a magányt választania. A közösségi élet ráadásul nemcsak a depresszió legjobb ellenszere, de az egészségben töltött, hosszú élet egyik alapja is.

Évtizedeken át emlegetjük, türelmetlenül várjuk, aztán mire végre eljön a nyugdíjas lét, mégsem tudunk vele mit kezdeni: a jól megszokott napi rutin átalakulását és a munka világából való kiesést nem egyszerű megszokni, pláne, ha a napi kapcsolatok is megszűnnek: sokan elmagányosodnak, ami rövidesen depresszióhoz és megannyi betegséghez vezet. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, Murvainé Láng Róza szerint éppen ezért fontos, hogy friss nyugdíjasként tudatosan alakítsuk továbbra is a napunkat, és az egyedüllét helyett keressünk magunknak elfoglaltságot, na és társaságot, mert – mint mondja – bőven van miből válogatni.

Hasznosnak maradni, közösségben lenni, örömmel élni

– A nyugdíjasszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a közösségben való részvételt, hogy a nyugdíjas évek ne betegségben, hanem testileg és mentálisan is egészségben teljenek – fogalmazott Murvainé Láng Róza, és hozzáfűzte: a szervezet számos alkalommal szervez például nyugdíjasnapokat, ahol irodalmi színpad és ebéd is várja az időseket. – Legutóbb az idősek világnapján közel félezer nyugdíjas jött el a rendezvényünkre, akik ebben az évben sem maradnak programok nélkül – jelezte.

Ő maga a saját bőrén tapasztalta, mekkora megtartóerővel bír az ember életében, ha a családján kívül van egy hely, ahol megértésre talál.

Hatvan év felett az ember egyre többet találkozik a halállal, a mulandóság érzése pedig gyötrelmes tud lenni, pláne, ha a szeretteinkről van szó.

– Az egyesület és az ezzel kapcsolatos teendők már akkor az életem részét képezték, amikor a férjem még élt. Halála előtt ugyanakkor azzal búcsúzott, folytassam a szervezeti munkát, mert engem is átsegít majd a nehézségeken és sokat adhatok ezzel a nyugdíjasoknak is. Nem titok, hogy ezzel a tudattal folytattam a munkát, és valóban, a gyász időszaka is könnyebben telt, hogy tudtam, sokat teszek az idős közösségért – árulta el.

Az egyesület elnöke hozzátette, szerencsés, mert a gyermekeire mindig számíthat, ugyanakkor a nyugdíjas közösség pontosan tudja, milyen problémák, nehézségek adódhatnak ebben az életkorban, és bizony, ha kell, összefognak.

– Jómagam bejártam az országot a pandémia alatt, természetesen a megfelelő járványügyi intézkedések betartása mellett, hogy ahol szükség volt arra, hogy segítsünk, legyen szó ebédhordásról, gyógyszerváltásról, bevásárlásról vagy épp takarításról, ott legyünk. Az a hála, amit ezektől az emberektől kapunk, arra nincsenek szavak – emlékezett az egyesület elnöke.

Meglátása szerint szomorú, hogy miután az emberek elmennek nyugdíjba, visszahúzódnak. – Nincs az a közösség, amely hívja őket, mi viszont igyekszünk felkeresni ezeket az embereket, és nem engedjük, hogy magányosan éljenek – húzta alá, majd hozzátette, rendszeresen szerveznek kirándulásokat is, egyik alkalommal olyan embereket kutattak fel országszerte, akik még sosem jártak a Parlamentben vagy a Mátyás-templomban. – Sosem felejtem el az ő tekintetüket, azt a hálát és csodálkozást, hogy kár lett volna kihagyni ezt életük során. Ezekben az emberekben újra felébredt az életigenlés érzése, és azóta ezzel a lelkesedéssel járják az ország legszebb helyeit a nyugdíjasklubbal – mondta, majd hozzáfűzte: a hosszú élet titka valójában három dolgon múlik: hasznosnak maradni, közösségben lenni, örömmel élni.

Az időskor nem veszteség

Az időskorúak testi, mentális és lelki egészsége nemcsak a nyugdíjasoknak és a családjuknak, hanem a kormány számára is fontos, 2010 óta a nyugdíjpolitika kiemelt része, hogy az idősek életminőségének javításában segítő kezet nyújtsanak. – A nyugdíjasokról való gondoskodás nem egy kiváltság, hanem alapvetés. Célunk egy olyan társadalmi változás elérése, ahol a család részeként tekintünk az idősekre, az idős kort nem a veszteségek, hanem a meglévő képességek oldaláról közelítjük meg – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkársága.

– Ráadásul a mai sikereinket nem értük volna el idősebb honfitársaink munkája nélkül, ezért a kormány számára érzelmi kérdés is, hogy őket megvédje, támogassa, megbecsülésüket és biztonságukat is elősegítse – tették hozzá.

Magyarország kormánya tehát családügynek tekinti az idősügyet is, a Nők 40 program szintén a családbarát politika része, hiszen a korai nyugdíjazás lehetőséget ad a nagymamáknak, hogy otthon maradjanak és segítsenek az unokák nevelésében. A „Nők 40” kedvezményes nyugdíjat már több mint 380 ezer nő vette igénybe a bevezetése óta.

A megtett kilométerekkel az élethosszt is növelhetjük

Az elmúlt években egyre több publikáció jelent meg a tudományos körökben, miszerint a természet és a mentális egészség kapcsolata nagyon szorosan összefügg: a mozgás és a természet a fizikai egészségünk mellett a mentális, kognitív funkciókat is javítja, a mentális betegségek kezelésére számos alkalommal használják kiegészítő terápiaként az ökológiai terápiát. A természettel való kapcsolatunk tehát növeli a pszichológiai jólétünket, így segíthet, hogy a nyugdíjas éveinket is fizikailag, szellemileg, lelkileg aktívan éljük.

– Az aktív időskor ösztönzésével arra törekszünk, hogy minél későbbre toljuk a szellemi leépülést és a betegségek bekövetkeztét. Ennek elkerülésében, késleltetésében és az egészségben eltöltött évek növelésében segíthet az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatához (OGYIK) való csatlakozás – javasolta a KIM.

A minisztérium felidézte, az országszerte gyalogló idősek klubhálózatba történő szervezése Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója, világbajnok tájfutó, az Idősek Tanácsának tagja kezdeményezésére kezdődött 2017-ben. Monspart Sarolta elképzelése az volt, hogy az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata (OGYIK) összefogja és közösséggé formálja a gyaloglóklubokat, ezzel lehetőséget biztosítva a testmozgás örömének átélésére és a kortárs kapcsolatok erősítésére.

Az ország számos pontján találhatunk gyalogló társakat, csoportokat (Fotó: OGYIK)

A klubokat legtöbbször olyan idősek szervezik és vezetik önkéntesként, akik pedagógusok, sportolók, egészségügyi szakemberek voltak, és a nyugdíjba vonulás után is fontosnak tartották, hogy kortársaiknak átadják a mozgás szeretetét, az egészséges életmód előnyeit. Múlt év végén 285 klubban több mint 4500 fő vett részt a klubhálózaton keresztül rendszeresen, társaságban végzett gyaloglásban. A legtöbb klub rendszeresen szervez más eseményeket is, gyakoriak a kirándulások és a kulturális programok is.

Fekete Márta orvos és egészségügyi közgazdász szerint már csak amiatt is érdemes csatlakozni ezekhez a közösségekhez, mert

a természet tökéletes megoldást kínál arra, hogy elkerüljük vagy épp orvosoljuk a mentális problémákat.

A szakember emlékeztet, a krízisének korát éljük, hazánkban minden tizedik ember küzd valamilyen mentális zavarral, vagyis a lakosság 15 százaléka érintett, hétszázezer fő súlyos depresszióban szenved, amelynek kezelése évente 362 milliárd forintba kerül.

Ezzel pedig kezdenünk kell valamit, szerencsére a természet közelsége és az ott eltöltött idő valódi gyógyszerként hat még az olyan súlyos betegség esetében is, mint a demencia.

A demencia olyan tünetcsoport együttes elnevezése, mely kórosan befolyásolja a memóriát és más szellemi képességeket, valamint a magatartást. Előfordulása az életkor előrehaladtával nő, ez azonban nem jelenti azt, hogy az időskor természetes velejárójaként kellene elfogadnunk.

– A gyógyítás nemcsak azon múlik, hogy beadunk egy pirulát, ami hat. Egy általam végzett kutatásban demens betegeket és az őket gondozókat vizsgáltuk. A gondozókat megkértük, hogy heti néhány alkalommal menjenek el sétálni a beteggel. A gondozók minden esetben arról számoltak be, hogy a természetben való időtöltés során a demenciával diagnosztizáltakra pozitív hatással volt a szabadban való időtöltés, de a gondozókra is hasonlóképpen hatott, sokkal türelmesebbek voltak, nyugodtabban telt a nap – foglalta össze az orvos.

A kormány is évek óta dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a XXI. század egyik népbetegségére, és hogy a betegnek, valamint a gondozójának ne kelljen teljes elszigetelődésben élnie. – Rövidesen döntéshozók elé kerül

a Van értELME – Nemzeti Demencia Program is, amelynek célja, hogy a demencia rizikófaktorainak csökkentésére felhívja a társadalom figyelmét,

valamint iránymutatást, hatékony segítséget nyújtson a demenciával élőknek és gondozó hozzátartozóiknak – sorolták, hozzátéve, hogy a családokért felelős szakterület évek óta kiemelt figyelmet fordít olyan programok támogatására is, melyek növelik a demenciával élő személyeket gondozó családtagok tájékozottságát és ismereteit, valamint az Alzheimer Cafék programjának színesítésére, a demenciabarát társadalom kialakítására, kiadványok, online médiatartalmak, képzések megvalósítására irányulnak.

Doktor, kaphatnék egy zöld receptet?

Másfél éve debütált a XII. kerület programja, a Zöld recept, amelynek lényege, hogy az orvosok gyógyszerek helyett azokat a szabadtéri aktivitási formákat vagy ajánlott sporttevékenységeket írják fel rá, amelyek a beteg állapotának fenntartásában vagy javításában jótékony szerepet játszhatnak.

A koncepciót a világ számos pontján alkalmazzák már sikerrel a gyógyításban és a prevenció területén egyaránt, jó példa erre Új-Zéland, ahol a szemléletnek hála a születéskor várható élettartamlistán negyven hellyel és 5,7 évvel járnak előttünk.

Lovas László, a kerület egyik felnőtt háziorvosa a program tapasztalatairól korábban úgy fogalmazott, a kerületben jól fogadták a Zöld recept lehetőségét az idősek, bár főleg nők kérik, azért jócskán akad férfi is, aki könnyedén beillesztette az életébe. Az egyik betege még egy levelet is írt neki, amelyben az állt:

Kedves doktor úr! Húsvét után kezdtem el úszni, hetente háromszor két kilométert, nyolcszáz kalóriát használok fel, testzsír csökkent, helyette izom épül, gyógyszereket eldobhatom? Köszönök mindent!

– Azt hiszem, ez mindent elmond, milyen hatóereje van annak, ha valaki képes beépíteni a mozgást az életébe, és még ha nem is tudja eldobni az összes gyógyszerét, abban biztos lehet, hogy jelentősen javul majd az életminősége – összegezte a háziorvos.

Zöld recept    Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat

Sokan használják a Gondosórát

Még a legaktívabb nyugdíjasok számára is jól jöhet az úgynevezett Gondosóra, amelyet Európában elsőként és egyedüliként vezetett be Magyarország kormánya. Ezt az ingyenes, havidíjmentes szolgáltatást minden 65 év feletti, az otthonában élő magyar állampolgár igénybe veheti, az ország minden településén, a hét minden napján, a nap 24 órájában.

– A Gondosóra segít, hogy baj esetén azonnali segítséget kaphassanak az idősek, az egyszerű jelzőeszköz segítségével pillanatok alatt kapcsolatba léphetnek a diszpécserközponttal, ahol szakképzett munkatársak segítenek a felmerülő problémák megoldásában. Ha pedig külső segítségre van szükség, a diszpécser értesíti a regisztrációnál megadott kontaktszemélyt, illetve szükség esetén hívja a mentőket, a rendőrséget vagy a tűzoltókat – ismertette az államtitkárság az eszköz működését.

Fotó: Balázs Attila

A jelzőeszköz karon hordva vagy nyakba akasztva mindig elérhető, így a használója bármikor segítséget tud kérni. A Gondosóra csepp- és ütésálló, ugyanakkor erősebb ütést vagy esést érzékelve azonnal jelzést ad a diszpécserközpontnak. A program elsődleges célja az otthoni és önálló életvitel meghosszabbítása, amely az időseknek biztonságérzetet ad, a családtagoknak, ismerősöknek, barátoknak pedig megnyugvást, hogy a szerettükről akkor is gondoskodnak, amikor ők nem lehetnek vele. Az eszközt eddig több mint ötszázezren igényelték.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)