Évtizedeken át emlegetjük, türelmetlenül várjuk, aztán mire végre eljön a nyugdíjas lét, mégsem tudunk vele mit kezdeni: a jól megszokott napi rutin átalakulását és a munka világából való kiesést nem egyszerű megszokni, pláne, ha a napi kapcsolatok is megszűnnek: sokan elmagányosodnak, ami rövidesen depresszióhoz és megannyi betegséghez vezet. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, Murvainé Láng Róza szerint éppen ezért fontos, hogy friss nyugdíjasként tudatosan alakítsuk továbbra is a napunkat, és az egyedüllét helyett keressünk magunknak elfoglaltságot, na és társaságot, mert – mint mondja – bőven van miből válogatni.
Hasznosnak maradni, közösségben lenni, örömmel élni
– A nyugdíjasszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a közösségben való részvételt, hogy a nyugdíjas évek ne betegségben, hanem testileg és mentálisan is egészségben teljenek – fogalmazott Murvainé Láng Róza, és hozzáfűzte: a szervezet számos alkalommal szervez például nyugdíjasnapokat, ahol irodalmi színpad és ebéd is várja az időseket. – Legutóbb az idősek világnapján közel félezer nyugdíjas jött el a rendezvényünkre, akik ebben az évben sem maradnak programok nélkül – jelezte.
Ő maga a saját bőrén tapasztalta, mekkora megtartóerővel bír az ember életében, ha a családján kívül van egy hely, ahol megértésre talál.
Hatvan év felett az ember egyre többet találkozik a halállal, a mulandóság érzése pedig gyötrelmes tud lenni, pláne, ha a szeretteinkről van szó.
– Az egyesület és az ezzel kapcsolatos teendők már akkor az életem részét képezték, amikor a férjem még élt. Halála előtt ugyanakkor azzal búcsúzott, folytassam a szervezeti munkát, mert engem is átsegít majd a nehézségeken és sokat adhatok ezzel a nyugdíjasoknak is. Nem titok, hogy ezzel a tudattal folytattam a munkát, és valóban, a gyász időszaka is könnyebben telt, hogy tudtam, sokat teszek az idős közösségért – árulta el.
Az egyesület elnöke hozzátette, szerencsés, mert a gyermekeire mindig számíthat, ugyanakkor a nyugdíjas közösség pontosan tudja, milyen problémák, nehézségek adódhatnak ebben az életkorban, és bizony, ha kell, összefognak.
– Jómagam bejártam az országot a pandémia alatt, természetesen a megfelelő járványügyi intézkedések betartása mellett, hogy ahol szükség volt arra, hogy segítsünk, legyen szó ebédhordásról, gyógyszerváltásról, bevásárlásról vagy épp takarításról, ott legyünk. Az a hála, amit ezektől az emberektől kapunk, arra nincsenek szavak – emlékezett az egyesület elnöke.
Meglátása szerint szomorú, hogy miután az emberek elmennek nyugdíjba, visszahúzódnak. – Nincs az a közösség, amely hívja őket, mi viszont igyekszünk felkeresni ezeket az embereket, és nem engedjük, hogy magányosan éljenek – húzta alá, majd hozzátette, rendszeresen szerveznek kirándulásokat is, egyik alkalommal olyan embereket kutattak fel országszerte, akik még sosem jártak a Parlamentben vagy a Mátyás-templomban. – Sosem felejtem el az ő tekintetüket, azt a hálát és csodálkozást, hogy kár lett volna kihagyni ezt életük során. Ezekben az emberekben újra felébredt az életigenlés érzése, és azóta ezzel a lelkesedéssel járják az ország legszebb helyeit a nyugdíjasklubbal – mondta, majd hozzáfűzte: a hosszú élet titka valójában három dolgon múlik: hasznosnak maradni, közösségben lenni, örömmel élni.