Rétvári Bence: A holokauszt oktatása a jövőre vonatkozó „biztonsági lépés”

Ha egy korszakban elkezdik tagadni egy népcsoport jogát az emberi méltósághoz, az ritkán áll meg egy népcsoportnál – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a holokausztoktatás céljáról elmondta: aki megismeri ezt a korszakot, az felismerheti a történelemben már látott jeleket a világban, ugyanis lépések sorozata vezetett az emberiség egyik legnagyobb népirtásához.

Fotó: Balogh Zoltán

– Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten. Rétvári Bence a Töredezett emlékek: holokausztoktatás a 21. században címmel a Holokauszt-emlékközpontban megrendezett konferencián arról beszélt: 

Magyarországon ma virágzik a zsidó kultúra és közösségi élet, ennek alapja pedig az, hogy a közösség tagjai biztonságban élnek.

Szólt arról is, a Nemzeti alaptantervben a holokauszt oktatásának két iránya is van: az egyik a holokauszt, a másik az ahhoz vezető okok bemutatása. Az egyik elégtétel és kegyelet az áldozatoknak, a másik az oda vezető okok bemutatása, a jövőre vonatkozó „biztonsági lépés”. 

Ennek célja, hogy aki megismeri ezt a korszakot, felismerje a történelemben már látott jeleket a világban, tudva, hogy mindez nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem lépések sorozata vezetett az emberiség egyik legnagyobb népirtásához

 – mondta Rétvári Bence.

Nyugat-Európában már rossz a helyzet

A holokausztról beszélni azért is fontos – hangsúlyozta az államtitkár –, mert az elmúlt két évben Nyugat-Európában tömeges antiszemita tüntetéseket tartottak a hatóságok engedélyével. Ezekkel az országokkal szemben Magyarországon semmilyen antiszemita és Izrael-ellenes tüntetést nem engedélyeznek a hatóságok.

– Németországban izraeli zászlókat égettek és átlagosan naponta öt zsidók elleni bűncselekményt követtek el, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Londonban izraeli zászlókat téptek le, tapostak meg és gyújtottak fel, Franciaországban rálőttek egy zsinagógára, New Yorkban  megduplázódott az antiszemita bűncselekmények száma – sorolta Rétvári Bence.

Hozzátette, az utóbbi időben, a háború következtében egyre szélsőségesebbek az antiszemita megnyilvánulások, amelyeknek sok nyugat-európai országban nem veszik elejét, miközben határozott fellépésre lenne szükség.

Ők azt mondják, hogy igyekeznek kordában tartani ezeket az eseményeket, mi pedig azt […], hogy ezeket az eseményeket meg kell előzni

– fogalmazott.

Ezért is van, hogy a Jewish Policy Research felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó közösség számára. – Mi ezt szeretnénk megtartani– mondta, hozzátéve, fontos, hogy minden közösség biztonságban érezze magát Magyarországon, mert ha egyvalakinél kivételt teszünk, akkor lesz egy következő közösség is, amelyik majd nem érzi biztonságban magát. Rámutatott:

ha egy korszakban elkezdik tagadni egy népcsoport jogát az emberi méltósághoz, az ritkán áll meg egy népcsoportnál.

– A világnak azon a részén, ahol a legnagyobb veszélyben vannak zsidók, a keresztényeket is üldözik – mondta Rétvári Bence.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, a mai diákok a médiából, az internetről szerzik ismereteik jelentős részét, ahol sok a hamis információ.

– Az álhírek terjesztéséhez ráadásul már nem kell újságírónak lenni, elég hozzá egy okostelefon

– mondta, kiemelve, milyen fontos a tanárok szerepe abban, hogy a valós tényeket megismertessék a felnövekvő generációkkal.

Izrael képes magát megvédeni a katonai támadásokkal szemben, de az antiszemitizmus terjedését nehezebb megállítani. Az antiszemitizmus pedig, bár a zsidók gyűlöletével kezdődik, de mindig átterjed más népekre is – tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman.

Borítókép: Rétvári Bence (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)