Alapjaiban változik meg a roma érdekképviselet

Június 9-én az Európai parlamenti és az Önkormányzati választások mellett Nemzetiségi választásokat is tartottak hazánkban. A választás eredményeként hatalmas győzelmet aratott a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz), amely a szavazatoknak csaknem háromnegyedét elnyerte. A győzelemmel kapcsolatban Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos,országgyűlési képviselő és a CiKöSz elnöke elmondta, az elkövetkezendő időszakban alapjaiban változik meg a roma érdekképviselet.

Fotó: Kurucz Árpád

Mi volt a nemzetiségi önkormányzati választás tétje?

Alapvetően abból kell kiindulunk, hogy az elmúlt 25-30 évben a roma érdekképviselet országos vonatkozásában egy szégyenteljes képviseletet jelentett, hiszen botrányt, botrányra halmoztak a roma politikusok, ennek pedig alapvetően két oka volt. Az egyik az, hogy nem volt olyan szervezet, aki önmagában is képes lett volna kompromisszumok nélkül az Országos Roma Önkormányzatot vezetni. A második pedig, hogy olyan képviselőik voltak, akik az egyéni érdekeiket a közösség érdeke elé helyezték. Ez volt az elmúlt 25-30 év tragikus helyzete, ami oda vezetett, hogy a roma közösség elvesztette a bizalmát a saját politikusaiban. Éppen ezek a keserű tapasztalatok indukálták azt az igényt, hogy létre kell hozni egy olyan országos szervezetet, amely felkészültséget tud mutatni, és szakmailag képes a roma közösség képviseletére.

Hogy értékeli a a nemzetiségi önkormányzati választások jelentőségét?

A roma nemzetiségi önkormányzati rendszer 1993-ban jött létre, a kisebbségi önkormányzati rendszer részeként. Ez egyfajta kulturális autonómiát és lehetőséget biztosított Magyarországon a 13 nemzetiség számára, hogy a saját identitásukat, hagyományaikat és kulturális sokszínűségüket fenntartsák, gyakorolhassák és továbbadhassák. Nagyon fontos kérdéskör, hogy a nemzetiségeknek ma már nem kell választaniuk az identitásaik között!. Az 1993-ban kialakított rendszer 2011-ben nagyfokú átalakításon és módosítások során esett át, aminek eredményeként már nem kisebbségekről beszélünk, amely a nevéből eredően is egy elkülönülő közösséget jelenthet, hanem a nemzetiségként hivatkozunk ezekre a csoportra, vagyis a nemzet részekéntaposztrofálja a közösségeket!. A nemzetiségi önkormányzati választás azért is fontos, mert ilyenkor a közösségek véleményt alkothatnak arról, hogy kik azok, akik képesek a kulturális autonómia és a képviselet megvalósítására.

Hogyan alakult a romák részvétele a június 9-i választásokon?

A nemzetiségi választás pont a helyi önkormányzati választásokkal volt egy időben, ugyanakkor csak azok vehetnek részt a nemzetiségi önkormányzati választásokon, akik szerepelnek az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben, vagy pedig kérik a felvételüket erre a listára. A romák vonatkozásában közel 230 ezer ember szerepel a névjegyzékben.. Minden nemzetiség esetében megfigyelhető egy növekvő tendencia, vagyis választásról-választásra nő a résztvevők száma. A 2019-es nemzetiségi önkormányzati választásokhoz képest nőtt a szavazáson résztvevő romák száma, egész pontosan a választásra jogosultak 57,38 százaléka jelent meg az urnáknál. Ez is mutatja, hogy jelenleg is zajlik egy polgárosodási folyamat a cigányság körében, amelynek egyik velejárója az, hogy a véleménynyilvánítás még erőteljesebbé válik a roma közösség szempontjából is.

Fotó: Kurucz Árpád

A nemzetiségi önkormányzati választáson a Cigány Közösségek Szövetsége egy hatalmas győzelmet aratott. Milyen felhatalmazást kapott ezzel a szervezet?

Egy olyan érdekvédelmi szervezetről beszélünk, amely civil és érdekvédelmi, nem pedig politikai szervezet. Azt kell látni, hogy a 101 ezer érvényes szavazatból 75 849 szavazatot kapott a CiKöSz, ami nemhogy kétharmados, hanem majdnem háromnegyedes szavazatöbbséget jelent. Ez egy erős felhatalmazás, és azt jelenti, hogy a roma közösség változtatni akart az elmúltévtizedek nemzetiségi képviseleti rendszerén.. Ebből adódóan egy óriási felelősség is van a CiKöSz-ön, hogy változtasson. Változtasson, és az eddigi egyéni érdekek helyetti képviselet leváltva a képviselők mindinkább a közösségi érdekképviseletet lássanak el, és végre valahára szakmai alapon valósuljanak meg az intézkedések, amelyeket a roma nemzetiségi önkormányzatok végeznek.. Régi vágya volt a roma közösségnek az a fajta széleskörű összefogás, ami most megvalósult. Azz ellenzéki sajtó nagyon szereti hangsúlyozni, hogy mi „fideszes cigányok” vagyunk. Valóban, az alapértékek iránti elköteleződés közös,azonban mi a teljes roma közösséget képviseljük. Nálunk nincs az, hogy valaki fideszes, vagy nem fideszes cigány. A CiKöSz az összmagyarországi cigányságot akarja képviselni és szolgálni. Hozzájárulva Magyarország gyarapodásához.

A most megválasztott képviselők milyen hatást tudnak majd gyakorolni a roma közösségekre?

A hatás akkor jó, ha kölcsönös. A képviseletnél rendkívül fontos az, hogy a helyi érdekeket, a helyi közösségek hangját meghallják a képviselők, és azt képesek legyenek becsatornázni az országos döntéshozatalba. Ez a fajta kölcsönhatás eredményeként a roma közösség elmúlt 10-14 évben tapasztalható polgárosodási folyamatait még gyorsabb fokozatba kívánjuk kapcsolni. Célunk, hogy kiszélesedjen a középosztály a roma közösségen belül is.

Miként tudják segíteni a romák felzárkóztatását a CiKöSz képviselői?

Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy az Országos Roma Önkormányzat elsősorban a kulturális autonómia megvalósításáért felelős, de kétségtelenül vannak olyan élethelyzetek meg életkörülmények, amikor a képviselőknek részt kell venniük a nem szorosan az alaptevékenységhez illeszkedő feladatok elvégzésében is. Azokat tapasztalatokat amivel a nemzetiségi önkormányzatok rendelkeznek, érdemes becsatornázni a programok megvalósításába. Ehhez viszont az kell, hogy felkészüljenek a képviselőink, felkészüljenek azok a szervezetek, amelyek képesek lehetnek ezekben az intézkedésekben való részvételre. De lényeges az is, hogy a helyi, megyei és országos szinten egy széleskörű partnerség alakuljon ki a polgármesterekkel, a közgyűlési elnökökkel, országosan pedig a kormányzattal.

A következő ötéves ciklusra milyen tervekkel készülnek, milyen programokat valósítanak majd meg?

Nagyon fontos, hogy végre valahára megvalósíthassuk a kulturális autonómiát. Ezért szeretnénk létrehozni olyan kulturális programokat és intézkedéseket, amelyeket helyi és megyei szinten is meg tudnak valósulni. Másrészt pedig úgy akarunk programokat alkotni, hogy a helyi embereknek a kéréseit, javaslatait is meghallgatjuk. Egy folytonos konzultációt szeretnénk létrehozni. Ebben segítségünkre van az általunk létrehozott rendszer, amelynek eredményeként csaknem 900 településen vannak CiKöSz koordinátorok, kollégák Ez azt jelenti, hogy a rendszerünknek köszönhetően ma Magyarországon ezeket a településeket egy, legfeljebb két telefonhívással képesek vagyunk elérni. Az általunk kiépített rendszer zsenialitása, hogy önkéntes alapon jött létre, tehát egyetlen egy forint nélkül valósítottuk meg szívből, és ahogy szokták mondani, hosszú tűrésből és türelemből. Mi a roma közösségnek adni fogunk és nem elvenni tőle, mint ahogy az előző roma érdekképviseletben sajnálatosan megtörtént.

Borítókép: Sztojka Attila kormánybiztos (Fotó: Kurucz Árpád/ Magyar Nemzet)