A Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán Áder János arról beszélt diákhallgatóságának, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint nyolcmilliárdra nőtt a világ népessége, miközben a vízfogyasztás megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig megháromszorozódott.
A hidrológusok szerint a klímaváltozás nyolcvan százalékát a vízen keresztül érezzük, ami azt jelenti, hogy a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, az árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért.
Hangsúlyozta: a folyamatok visszafordítására már nincs lehetőség, de a hatások jelentősen csökkenthetők a fosszilis energiahordozókból származó károsanyag-kibocsátás mérséklésével és a szén-dioxid-elnyelők felületének növelésével, egyebek mellett erdők telepítésével. A legnagyobb szén-dioxid-megkötők ugyanis az óceánok, a talajok és az erdők. A megemelkedett légköri szén-dioxid-koncentráció drámai következményei közé sorolta Áder János, hogy a földfelszíni hőmérséklet mellett nő a tengerek, óceánok vízhőmérséklete is.
Az elnyelt szén-dioxid ráadásul megváltoztatja a kémiai összetételét is, vagyis egyre savasabbá teszi a vizeket, aminek hosszú távon pusztulás, élettelen tér lesz a következménye
– fogalmazott, majd felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség hat-hétszáz milliméter, de ez éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás már a Kárpát-medencében is érezhető, hiszen a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt.
A volt köztársasági elnök szerint további gondot jelent, hogy Magyarország jelentős részén mind az aszályok és a belvizek, mind pedig az árvizek komoly problémákat okoznak.
Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelent az a tíz víztározó is, amelyek miután megépültek, akár egy méterrel is csökkenthetik a Tisza vízszintjét, de további csatornák építése is szükséges. Felidézte, hogy korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével.
Áder János beszélt továbbá arról is, hogy a Homokhátság ma már félsivatagos területnek tekinthető, ami komoly probléma, hiszen idővel a területén mintegy hatszáz kisebb tó tűnt el. A korábban Magyarországon ismeretlen időszakos víztest jelenség pedig ma már 37 folyót érint, ami azt jelenti, hogy ezek a kisebb-nagyobb folyóvizek a nyár egy részében teljesen kiszáradnak vagy csak éppen csörgedezik bennük valamennyi víz.
Végül a volt köztársasági elnök felhívta a mintegy 140 diák és tanáraik figyelmét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Greendex portáljára, amelyen a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos friss információk érhetők el.
