– Bátran mondhatjuk egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt, Geszten, összesűrűsödik a történelem – fogalmazott Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott ünnepi beszédében Geszten, a felújított Tisza-kastély ünnepélyes átadóján. A miniszterelnök elmondta: a nemzet nem a beletörődést választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. – A nemzet képes arra is, hogy kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és hálával adózzon annak a családnak, amely olyan sokat adott neki. A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk le azzal, hogy otthonukról és a család nyughelyéről méltó módon gondoskodunk – tette hozzá.
Mint jelezte, a Tisza család már a törökök ellen is harcolt, a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka pedig elválaszthatatlan tőlük. Emlékeztetett: Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette. – Száznégy évvel ezelőtt igazságtalan diktátumot kaptunk nyakunkba. Odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek kulturális értékeink.
Magyar az, akinek a Trianonnal kapott nemzeti seb a legjobban fáj.
A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, el akartak temetni minket – szögezte le a kormányfő.
– A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: a száz évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta a nyakunkba, amit Tisza István ellenzett. Az országnak akkor nem volt lehetősége kimaradni a háborúból. Bécsben akkor is tele volt a padlás háborús uszítókkal. Hiába volt a nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak a háborúba bele kellett masíroznia.
Ha lett volna erőnk, megmaradt volna a korona, és kevesebbet szenvedett volna a nemzet
– mondta a kormányfő. Hozzátette: a győztesek is vesztettek a háborún, nem csak a legyőzöttek. Mint folytatta, a háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre, és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori monarchiában voltak. A mesterségesen összetákolt államalakulatok az első adandó alkalommal fel is bomlottak – idézte fel.
Akármilyen borúsak is ma a Közép-Európa feletti felhők, a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár a kormányfő szerint. Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei végül szabadok és szuverének akarnak lenni. – 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Éltették a háborút a csehek, a románok, a szerbek és a szlovákok.
Ma az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: nem akarunk háborút
– fogalmazott. Kijelentette: a Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. – Mindezt mi, magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete mondjuk ki a leghangsúlyosabban – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint mára az is világossá vált, hogy az itt élő népeknek a szuverenitásukért nem a magyarok ellen kell, hanem a magyarokkal együtt lehet megküzdeniük. – A nemzeti összetartozás napján nemcsak nekünk, magyaroknak kell összekapaszkodni, hanem a Kárpát-medence népeinek is – mutatott rá.
Mint mondta, nemcsak összetartozás kell, hanem összekapcsolódás is. Jelezte, hogy a dicsőséges jövőről kell álmodni, és aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, bűnt követ el a magyarság ellen.
Mi vagyunk azok, akiknek szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédok sikereinek is
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
– Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. Egy birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket – húzta alá Orbán Viktor. Leszögezte, hogy
a háború mindig emberi döntések következménye, és arra kell vállalkozni, ami Tisza Istvánnak nem sikerült: megakadályozni Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban.
– Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. A lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, nemzeti és összeurópai választásokon döntünk. Most megtehetjük azt, amire 110 évvel ezelőtt nem volt lehetőségünk.
Tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság
– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a mai nemzeti kormány és a mögötte álló erő nem tataroz, hanem restaurál, vagyis helyreállít. Újraépítenek, újra felépítenek. Helyre akarják tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást.
– Úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta. Összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme – fogalmazott. A kormányfő szerint a mai emlékezés fontos és beszédes állomása ennek a küldetésnek, ugyanis aki belép a helyszínre, az pontosan érti, mi a mi nemzedékünk jelmondata, amely szerint
minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük.
Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napja alkalmából Geszten, a felújított Tisza-kastély ünnepélyes átadóján mondott ünnepi beszédet.
A miniszterelnök a közösségi oldalán is megosztott egy fotót a helyszínről.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi oldalán harangozta be az eseményt, amellyel Tisza Kálmán és Tisza István egykori miniszterelnökök otthonában nemzeti emlékhelyet avattak.
