A Nobel-díj előszobájaként emlegetett Wolf-díjat nyert egy magyar neurobiológus

Magyarország már az európai innovátorok csoportjába tartozik.

Forrás: MTI2024. 07. 04. 18:10
Budapest, 2021. november 22.
Roska Botond professzor a BrainVision Center alapító ünnepségén Budapesten 2021. november 22-én. Roska Botond és Rózsa Balázs vezetésével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával egy új, országos jelentõségû kutatóközpont jött létre Budapesten. A BrainVision Center feladata a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok elõkészítése és a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz.
MTI/Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wolf-díjat kapott Roska Botond magyar neurobiológus. Kutatásai fókuszában a látás helyreállítása áll – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Roska Botondnak az idei orvosi Wolf-díjat a vak emberek látásának ontogenetikai eszközökkel történő helyreállításában elért jelentős kutatási eredményei alapján ítélték oda.

Ezt az elismerést a tudományos közösségben a Nobel-díj előszobájaként szokták emlegetni,

mivel számos Wolf-díjas kutató nyert később Nobel-díjat – emelik ki.

Roska Botond jelenleg a svájci Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója, a magyarországi BrainVisionCenter (BVC) alapítója és kutatója. A BVC keretében végzett magyarországi kutatásaihoz a kormány 5,2 milliárd forintos támogatást biztosított 2022 és 2024 között. Roska Botond Magyarországon is évek óta aktív kutatómunkát végez – ismertették.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elismerését és gratulációját fejezte ki Roska Botondnak, hiszen a magyar innováció erősítéséhez és versenyképessé tételéhez elengedhetetlen a kiváló kutatók elhivatottsága és kemény munkája. „Ahhoz pedig, hogy a Roska Botondhoz hasonló, kiváló hazai és külföldi tehetségek kutatásaikat Magyarországon végezzék, a magyar kormány vonzó és stabil környezetet biztosít. Ezért jött létre a Kutatási Kiválósági Tanács által megújított Nemzeti kutatási kiválósági program is, amely a kiváló hazai kutatók számára biztosít finanszírozást kutatásaik végzéséhez” – írják.

A  program az elmúlt évekhez képest az idén 40 százalékkal magasabb keretösszeggel indult el, és jelentősen emelkedett a projektenként elnyerhető támogatási összeg is

– hangsúlyozzák.

Az elmúlt években versenyképességi fordulat történt nemcsak a felsőoktatás, szakképzés, de az innováció területén is a Neumann János-programnak köszönhetően, amely összekapcsolja az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2010 óta csaknem megháromszorozódott a kormányzati kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, több mint kétszeresére nőtt a hazánkban dolgozó kutató-fejlesztők száma, és Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított a tavalyi eredményén a 2023. évi európai innovációs eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett – írják, kiemelve, hogy 

Magyarország ezzel a korábbi feltörekvő innovátorok helyett immár az európai innovátorok csoportjába tartozik.

 „Célunk, hogy Magyarország Európa legjobb 10 innovátora között legyen 2030-ra” – jelentették ki.

Borítókép: Roska Botond (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.