Természetesen ehhez nem elég csak a La Niña, más makro-cirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség van, pl. a jet streamek tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére is. A nyarak extrém La Niña esetén Európa nagyrészén az átlagnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban, azonban a téli félévek továbbra is csapadékosak – írták.
Alkalmazkodnunk kell és dolgozni azon, hogy visszafordítsuk a folyamatot
A kutatók szerint most az látható a szezonális modelleken, hogy idén biztosan és jövőre nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés.
– Nem látunk semmilyen természetes és antropogén csillapító mechanizmust jelenleg. A Kárpát-medence éghajlatára amúgy is jellemzőek a periodikusan váltakozó nedves és szárazidőszakok, azonban az elmúlt 3-4 évtizedben sokkal extrémebb módon jelentkeznek, mind a nedves, mind a szárazabb periódusok – jelezték.
Egy-két évtized múlva az extrémitásokkal szemben csak az adaptáció, hosszútávon pedig az adaptáció és a mitigáció jelenthet megfelelő választ.
Ennek oka, hogy a légkörben már most jelen lévő üvegházhatású gázok még akkor is évtizedekig melegítenék a bolygó éghajlatát, ha már ma megszűnne minden emberi eredetű ÜHG-kibocsátás.
– Így tehát a jelenlegi erőteljesen melegedő éghajlathoz rövid- és középtávon mindenképp alkalmazkodunk kell, a folyamat hosszútávú visszafordításáért (mitigáció) azonban szintén már most el kell kezdenünk tenni – összegezték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!