Elárulták a klímakutatók, mi vár ránk jövő nyáron

A legfrissebb elemzések nem túl bíztatóak.

A jövő évben, 2025-ben nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés globálisan és Európában is – közölte az MCC Klímapolitikai Intézete a Magyar Nemzettel. A szervezet felidézte, hogy 2024 első hat hónapja globálisan, Európában és Magyarországon is a legek időszaka:

a legmelegebb első félév és minden hónap rekord meleg volt, és már most látszik, hogy a július is az lesz. A szélsőséges időjárás világszerte nyomot hagy, a szokásosnál hamarabb kezdődött és intenzívebb volt a hurrikán időszak az Atlanti-óceánon, nem beszélve az óceán, a Földközi-tenger és az Adria rekordmagas vízhőmérsékletéről, valamint a szokatlan tengeri hőhullámokról a mediterrán térségben.

A változás szele sok jót nem tartogat

– A mostani szezonális előrejelzések szerint, amelyhez két meteorológiai modell (ECMWF és CFS) adatait elemeztük, az látható, hogy 2024. várhatóan az elmúlt 150 év legmelegebb éve lehet, 1,5 Celsius-fok felett várható az évi középhőmérséklet emelkedése az 1850-1900 közötti átlaghoz képest – tájékoztattak, majd kiemelték:

– Várhatóan 2024 év végétől La Niña fog kiépülni a Csendes-óceánon, mely, ha elég intenzív lesz, akkor már jövőre befolyásolhatja némileg Európa időjárását. A La Niña az El Niño ellentéte. Ekkor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső részének kelet-egyenlítői részén 2-7 °C-kal lesz alacsonyabb a normálisnál. A jelenség akkor kezdődik, amikor a passzát szél meleg felszíni/felszínközeli vizet fúj Dél-Amerikától Indonézia felé. Ahogy ez a meleg víz nyugat felé halad, a mélytengerből áramló hideg víz a felszínre emelkedik (hideg, termoklin zóna felemelkedése) Dél-Amerika közelében –  magyarázták, hozzátéve, hogy ennyi hő mozgása a Föld egynegyedén, jelentős hatással lehet az egész bolygó időjárására. A La Niña általában néhány hónapig marad fenn, de előfordulnak olyan időszakok, amikor évekig is, mint most 2020-tól 2023 elejéig 

De mi történik pontosan?

Önmagában a La Niña nem okozhat szélsőséges időjárási mintázatokat Európában. Azonban a klímaváltozás, a La Niña és a jet streamek gyengülése együttesének köszönhetően az átlagnál jóval melegebb és szárazabb lehet 2025 nyara is. Különösen a csapadékhiány okozhat problémákat, mivel ilyenkor nem megfelelő a párolgás a Csendes-óceánon és a nedvességben amúgy is deficites északi mérsékelt éghajlati öv nem jut kellő mennyiségű vízgőzhöz. Ez ráadásul tovább növelheti az üvegházhatást a telítetlen vízgőz melegítő hatása miatt.

Az MCC kutatói kiemelik, a légkörben felgyülemlett, de nem elégséges telítetlen vízgőz, mint erős üvegházhatású gáz visszacsatolást indíthat be és tovább fokozza a hőséget és a csapadékhiányt.

Természetesen ehhez nem elég csak a La Niña, más makro-cirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség van, pl. a jet streamek tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére is. A nyarak extrém La Niña esetén Európa nagyrészén az átlagnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban, azonban a téli félévek továbbra is csapadékosak – írták.

Alkalmazkodnunk kell és dolgozni azon, hogy visszafordítsuk a folyamatot

A kutatók szerint most az látható a szezonális modelleken, hogy idén biztosan és jövőre nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés. 

– Nem látunk semmilyen természetes és antropogén csillapító mechanizmust jelenleg. A Kárpát-medence éghajlatára amúgy is jellemzőek a periodikusan váltakozó nedves és szárazidőszakok, azonban az elmúlt 3-4 évtizedben sokkal extrémebb módon jelentkeznek, mind a nedves, mind a szárazabb periódusok –  jelezték.

Egy-két évtized múlva az extrémitásokkal szemben csak az adaptáció, hosszútávon pedig az adaptáció és a mitigáció jelenthet megfelelő választ. 

Ennek oka, hogy a légkörben már most jelen lévő üvegházhatású gázok még akkor is évtizedekig melegítenék a bolygó éghajlatát, ha már ma megszűnne minden emberi eredetű ÜHG-kibocsátás.

– Így tehát a jelenlegi erőteljesen melegedő éghajlathoz rövid- és középtávon mindenképp alkalmazkodunk kell, a folyamat hosszútávú visszafordításáért (mitigáció) azonban szintén már most el kell kezdenünk tenni –  összegezték.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)