Akár három dátum is szóba jöhet arra, hogy Magyarország olimpiát rendezzen. Az erre vonatkozó első lépéseket már meg is tette a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB).
Ahogy a Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla a MOB és a MPB felkérte Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. A felkérésre Karácsony Gergely – bár néhol igyekezett ködösíteni – pozitívan reagált és jelezte:
a felkérést a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti,
egyben meghívta a közgyűlés ülésére Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét.
Ez azért is fontos, mivel az olimpia rendezésének jogát jelenleg egy kétlépcsős folyamatban lehet elnyerni, a korábbi pályázati rendszert 2019-ben már eltörölték. Az első lépcső egy „tájékozódási folyamat” ahol az olimpia iránt érdeklődő ország megkötések és vállalások nélkül megismerheti a rendezés feltételeit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ilyenkor az érdeklődő féllel szakmai párbeszédbe kezd, ennek hossza jellemzően kettő-négy év. Ennek a folyamatnak a célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, hogy megvalósítható-e az ország vagy város és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia.
Éppen ezért a tájékozódási folyamat nem konkrét időpontban való olimpiarendezésre irányul, nem minősül olimpiára való jelentkezésnek, illetve nem jár semmilyen kötelezettségvállalással.
A Folyamat végén a NOB egy érdeklődőt hív meg a második, „célzott tárgyalási” szakaszba. Az ilyen felkérés nagyjából 10 évvel egy adott olimpia és paralimpia előtt történik meg. Ha a tárgyalások sikeresek és a rendezni kívánó és a NOB megegyeznek – többek között az időpontról is – és aláírják a szerződést, akkor a NOB közgyűlése dönt az adott játékok rendezési jogának odaítéléséről.
A szabályok megengedik, hogy a NOB egyszerre, párhuzamosan több egymást követő olimpia rendezési joga tekintetében is megnyissa és végig vigye a célzott tárgyalásokat, majd egyidőben több soron következő játék rendezési jogát is odaítélje.
A NOB gyakorlata alapján a MOB lapunknak eljuttatott közleménye szerint valószínűnek tartja, hogy 2027-2029 között a NOB akár három nyári olimpiai játék, a 2036., a 2040. és a 2044. évi rendezési jogáról is dönthet egy időben.
Éppen ezért a MOB és az MPB azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy kapcsolódjanak bele a tájékozódási folyamatba, mivel ez még semmilyen eköteleződéssel nem jár, azonban a folyamat során az is kiderülhet, hogy akár az ország akár Budapest számára előnyös lehet-e egy olimpia megrendezése.
A MOB és a MPB felkérte MOB elnökét, Gyulay Zsolt, az MPB elnökét, Szabó Lászlót és a NOB állandó magyar tagját, Fürjes Balázst, hogy a MOB és az MPB nevében kezdjék meg a szükséges egyeztetéseket Budapest Főváros Önkormányzatával, ami a jelek szerint el is fog kezdődni a közeljövőben.
