Már Európában is elismerik: súlyos problémékat okoz a bevándorlás, főleg az idősek az áldozatok

Svédországban hamarosan törvény írja elő, hogy az idősellátásban dolgozóknak minimális szintű svédtudással kell rendelkezniük. Az ágazatban dolgozó bevándorlók aránya néhol eléri az ötven százalékot, és a nyelvi hiányosságok számos hibát eredményeztek. A felügyeleti szervek évek óta hangsúlyozzák a szabályozás szükségességét, azonban a svéd megközelítés sokkal enyhébb lesz, mint Dánia vagy Norvégia esetében.

A svédek szerint a sokszínűség érték, a nyelvi hiányosság viszont veszélyforrás (Fotó: AFP) Forrás: AFP

Frida Landgren svéd ápolónő örömmel fogadja a változást, mint elmondta, a hiányos nyelvtudás komoly nehézségeket okoz neki a mindennapi munkában, minden több ideig tart és sok félreértés adódik – néha kisebb, néha nagyobb következményekkel. Különösen a demenciagondozásban veszélyes ez a helyzet, ahol a félreértések – még ha legtöbbször nem is járnak súlyos következményekkel – szorongást és bizonytalanságot kelthetnek az idősekben. Egy egészen hétköznapi példán szemléltette a problémát, mint mondta

előfordult, hogy egy idősgondozó összekeverte a sampont a kézfertőtlenítővel.

Az új szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvételkor már teljesíteni kell a nyelvi követelményt. A munkáltatóknak kell megteremteniük a feltételeket a fokozatos fejlődéshez, és arra sincs pontos előírás, hogy mindez mennyi ideig tarthat. Az elvárt szint nagyjából a középfokú svéd nyelvtudásnak felel meg, de a törvény hatályba lépésekor nem kötelező, hogy minden dolgozó elérje ezt a szintet.

Egy halmstadi idősotthonban már több éve foglalkoznak a kérdéssel. Felnőttoktatással és egészségügyi-szociális képzésekkel kialakított együttműködések révén aktívan fejlesztik a náluk dolgozók nyelvtudását. Az intézmény vezetője, Dljara Kolosovskaya szerint a nyelvi koordinátorok kulcsszerepet játszanak majd ebben a folyamatban, akik segítenek a papírmunka elvégzésében és a kulturális különbségek áthidalásában. Az új kötelezettség bevezetésével párhuzamosan hangsúlyozzák: a munkahelyi nyelvi sokszínűség nem hátrány, hanem előny. Kolosovskaya szerint értéket jelent, hogy többnyelvű munkatársak dolgoznak az intézményben, különösen egy ilyen kulturálisan sokszínű közegben. A cél az, hogy az új szabályozás magasabb ellátási színvonalat és jobb munkakörülményeket teremtsen.

Borítókép: A svédek szerint a sokszínűség érték, a nyelvi hiányosság viszont veszélyforrás (Fotó: AFP)