Egyre több a bűncselekménygyanú Magyar Péter körül, ezért kapaszkodik a mentelmi jogába

Nem jelent meg a munkahelyén Magyar Péter szeptemberben sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, mégis sokmilliós fizetést vehet fel. A Diákhitel-korrupciós botrányban pedig egy újabb fejezet kezdődött: amikor vezérigazgató volt, tízmilliós megbízásokat adott annak a cégnek, amelyik az öccsét fizette. Erről is kérdezte az Origó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatóját.

Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője (Fotó: AFP)

– Magyar Péter minimum visszaél a laza és szellős uniós normákkal e téren. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 156. cikke szerint a képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni. A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként kell rögzíteni. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként kell rögzíteni. E szabály jelzi, hogy a képviselőknek hivatalosan igazolniuk kell a távollétüket – mondta az Origó kérdésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója. Az alkotmányjogász a lapnak arról is beszélt, hogy az EP-képviselők számára nincs konkrétan meghatározva, hogy hány alkalommal és mennyi ideig hiányozhatnak, illetve nincsenek lefektetve jogkövetkezmények, ráadásul csak ők vannak ilyen kiváltságos helyzetben. Mást állapít meg az uniós személyzeti szabályzat 60. cikke, mely szerint betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol.

A demokrácia alapelveivel ellentétes Magyar hiányzása 

A Századvég tudományos igazgató Magyar Péter hiányzásával kapcsolatban azt mondta: 

morálisan elfogadhatatlan, ha egy EP-képviselő nem vesz részt a parlamenti munkában, mert ez ellentétes a közvetett demokrácia alapelveivel.

– Amennyiben egy EP-képviselő nem jár be a munkahelyére, úgy az csak a kisebbik probléma, hogy munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, a nagyobb baj az, hogy nem tudja betölteni a képviselőség azon fő funkcióját, hogy az európai és főként a magyar emberek érdekét képviselje és érvényesítse az EU-ban – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkományjogász Magyar mentelmi ügyéről úgy fogalmazott: a balliberális oldal vezető politikusainak körében már egyáltalán nem példa nélküli ez az eset, mivel az elmúlt években több ilyen botrányos ügy akadt a magyar kormány szuverenista politikáját támadó, háború- és migrációpárti politikusok személye kapcsán. Az idei nyár végén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa és európai parlamenti képviselője mentelmi jogának felfüggesztését az EP-ben egy rágalmazás vétsége kapcsán tett feljelentés ügyében.

Politikai ügy lehet a mentelmi jog kérdése

 – EP-képviselőként Magyar Pétert kettős mentelmi jog illeti meg. Először is Magyarországon olyan mentelmi jog illeti meg, mint amilyet a nemzeti parlamentek képviselői is élveznek, másodszor a többi tagállam területén is védelmet élvez, ahogyan azt az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikkében rögzítik. Magyar Péter 2024. júniusi, nagy visszhangot kiváltó ügyében lopás miatt indult nyomozás, melynek eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az EP elnökénél Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére – emlékeztetett a alkotmányjogász, aki hozzátette: a brüsszeli gyakorlat az, hogy a globalista fősodorral egyetértőket korántsem mindig adják ki a hatóságoknak, 

a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, és végső soron nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület (az EP) hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában.

– A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a „szakvéleményük” semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. Amennyiben bármilyen „tisztességtelen alkut” kötött Manfred Weberékkel, az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője szinte biztos, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni – mondta el véleményét Lomnici, aki a KEHI jelentésről azt mondta: hogy Magyar Péter büntetőjogi felelőssége megállapítható-e, büntetőeljárás során kell bizonyítani, és bíróság mondhatja ki jogerős ítéletében az EP-képviselő bűnösségét.

Mint ismert: Magyar a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kötött, milliókat fizetett haverjainak. Az is kiderült, hogy annak a cégnek is milliókat juttatott, amelyik a saját öccsét alkalmazta. Lomnici erről úgy fogalmazott: azonban ahhoz, hogy a Diákhitel Központ Zrt. (DHK) egykori vezérigazgatóját vád alá helyezhessék, fel kell függeszteni a mentelmi jogát, ami egyrészt rendkívül hosszas procedúra, másrészt a brüsszeli gyakorlat alapján egyáltalán nem biztos, hogy a felfüggesztésre sor kerül az EP-ben.

– A fiktív szerződések és a túlárazott megbízások több bűncselekmény elkövetésére utalhatnak, a Btk. 376. § szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés függ a vagyoni hátrány mértékétől, így vétség miatti két évig terjedő szabadságvesztéstől egészen bűntett miatti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésig szabhat ki büntetést a bíróság – mondta az alkotmányjogász.

Csökkenő népszerűség 
Ifj. Lomnici szerint Magyar Péter számára politikailag nem kedvezően alakult a nyár második fele és még inkább a szeptember; az ellenzéki Idea Intézet augusztus közepén publikált kutatása már azt regisztrálta, hogy a párt támogatottsága első alkalommal nem nőtt tovább, de ugyanez az intézet már az EP-választás utáni első hetekben is mérsékelt növekedést mért Magyaréknál, és ez az emelkedés rekedt meg már a nyár folyamán.

– Azt, hogy Magyar Péter nyár végi kórházjárós akciózása, majd a szeptemberi árvízi helyzet idején tanúsított hangulatkeltő influenszerkedése nem igazán szimpatikus a közvélemény többségének, már egyértelműen mutatta a Nézőpont Intézet szeptember második felében készült közvélemény-kutatása, amely szerint az árvízi védekezés idején a kormánypártok és egyes ellenzéki parlamenti pártok támogatottsága erősödött, míg Magyar Péter pártja százalékpontokkal gyengült. 

A felmérés szerint Magyar Péter népszerűségvesztést szenvedett az elmúlt időszakban, és már a párt szavazóinak negyven százaléka sem tartja őt szimpatikusnak. 

Ennek egyik oka lehet agresszív és konfliktusos magatartás, amit különböző nyilvános szereplésein mutatott, például az árvízi védekezés idején, ahol politikai csatározásba bonyolódott ahelyett, hogy konstruktív szerepet vállalt volna – összegezte a szakember, aki végül kitért arra is: Magyar Péter múlt hétvégi tüntetése egyértelműen kudarc volt. Az EP-képviselő százezres tömeget várt az MTVA székházához, a helyszíni felvételek alapján összesen háromezer ember jelent meg a tüntetésen. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy Magyar Péter viselkedése támogatottsága folyamatos csökkenését eredményezi, így, ha nem változtat azon, akkor ismét egy baloldali kudarcra számíthat.