Bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék azokat a fiatalokat, akik 2019 januárjában tüzet okoztak Budapesten, a IX. kerületi Ráday utcai kollégiumban, aminek következtében egy ember meghalt – közölte a bíróság.
Az elsőrendű vádlott felvetette társainak, hogy gyújtsanak fel valamit. A másod- és harmadrendű terhelt támogatta az ötletet, ezért leszakítottak egy köztéri plakátdarabot, hogy a közeli játszótéren meggyújtsák. Később a harmadrendű vádlott javaslatára megváltoztatták tervüket, és elhatározták, hogy az egyik ferencvárosi kollégium használaton kívüli bejárati ajtajának támasztott matracot gyújtják fel.
Az utolsó pillanatig mindhárman hezitáltak, végül este fél kilenckor az elsőrendű vádlott meggyújtotta a matracot, majd mindhárman elfutottak.
A keletkezett tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a lakók ezért elkezdték elhagyni, egy férfi azonban későn vette észre a tüzet, és mivel nem ismerte az épületet, rosszul választotta meg a menekülési utat. A forró levegőt közvetlenül belélegezte, majd a harmadik emeleti lépcsőfordulóban összeesett, és életét vesztette. A tűz pusztító hatása elől a kollégiumból kilencven, az épület melletti társasházból pedig további ötven embernek kellett kimenekülnie.
A keletkezett károk miatt le kellett bontani az épületet, aminek költsége csaknem 220 millió, a kollégiumi szárny újraépítési költsége pedig csaknem négymilliárd forint volt.
A bíróság a történtek idején még fiatalkorú vádlottak közül az elsőrendűt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása miatt marasztalta el,
és két év, 4 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte pártfogó felügyeletét. A másod- és harmadrendű terhelteket bűnsegédként elkövetett garázdaság miatt 240, illetve 280 óra közérdekű munkára ítélte.
Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy számos szabálytalanság vezetett ahhoz, hogy egy matrac felgyújtása ennyire súlyos következménnyel járjon. A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottak valóban megbánták tettüket, ezt a törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyészség képviselője és az elsőrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A másodrendű terhelt és védője három nap gondolkodási időt kért, a harmadrendű vádlott és védője pedig a bíróság döntését tudomásul vette. Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
