A kormány célja, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé emelje Magyarországot

A rövid távú szálláshelykiadás okozta probblémák kezeléséről is tárgyalt az Országgyűlés.

Az Országgyűlés plenáris ülése Fotó: Balogh Zoltán

Az agrárkamarát érintő változások között említette, hogy a kamarai jogkör kiegészül az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében, továbbá a szőlőszaporítóanyag-előállítók tevékenységüket ezentúl a kamara helyett a hegyközségek keretei közt folytatják. A miniszter kitért arra is, hogy a törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban is.

Erősíteni a vidék népességmegtartó erejét

A Nemzeti fejlesztés 2030 – Országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióról szóló határozati javaslat is az Országgyűlés napirendjén volt ma. Latorcai Csaba, a közigazgatási és területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a kormány határozott célja, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé emelje Magyarországot. 

Ennek egyik legfontosabb területi vetülete, hogy a vidéki térségek népességmegtartó erejét megerősítsék, aminek érdekében már számos lépést történt

– közölte.

Felidézte, hogy a 2014-ben elfogadott Nemzeti fejlesztés 2030 – Országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció kiemelten kezeli a területi fejlesztési célokat, kijelöli a nemzeti fejlesztéspolitika jövőképét. 

A hatályos koncepció négy térséget nevesít: a balatoni üdülőkörzetet, a tokaji borvidéket, a budapesti agglomerációt és a Közép-Duna-menti térséget. Ezek közé javasolják beemelni a Tisza-tó térségét is

– tette hozzá.

Rámutatott, hogy a jelenleg négy vármegyét érintő közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a térséget a közös fejlesztési célok meghatározása és a vízparti szabályozás terén. 

Ezért a Tisza-tavat a középpontba állító fejlesztési megközelítésre van szükség

– hangsúlyozta.

Biztonságos és rendezett repülés

Az Országgyűlés ülésén a nemzetközi polgári repülésről, Chicagóban, az 1944-ben aláírt egyezmény Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetéséről Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára azt mondta, az egyezmény célja a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendezett fejlődésének előmozdítása, valamint a nemzetek közötti együttműködés megerősítése a légi közlekedés szabályozása terén.

Szabályozzák a Airbnb-t

Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a rövid távú szálláshelykiadás (Airbnb) alapvető hatással van a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, és erős hatást gyakorol az adott település albérletpiacára és a lakhatási körülményekre. Mint jelezte, ez hatványozottan érvényesül Budapesten, ahol az elmúlt tíz évben rekordszámú szolgáltató jelent meg a piacon. Ismertette, a törvényjavaslat értelmében 2025. január 1. és 2026. december 31. között nem vehető nyilvántartásba új magán- és egyéb szálláshely Budapesten.

A moratórium nem vonatkozik azokra a budapesti magán- és egyéb szálláshelyekre, amelyek megindították a szálláshely-minősítési eljárást és az önértékelést a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén 2024. december 31-ig befejezték

– részletezte.

Lehetővé válik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai saját vagy családtagjaik számára felhasználhassák megtakarításukat lakhatásuk, illetve különböző lakáscéljaik elérésére

– rögzítette Fónagy János a javaslat kapcsán.

Hozzátette, felhasználási cél lehet az ingatlan- és telekvásárlás, a házépítés, az ingatlanbővítés, -korszerűsítés, -felújítás, segítheti a lakások önerőből történő megvalósítását, valamint az ingatlant terhelő jelzáloghitelek kiváltását is.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)