Az egész országot megrázta október 17-én reggel a hír, miszerint életének 85. évében hunyt el Kozma Imre atya katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője. Kozma Imre 1940. június 4-én Győrzámolyban született.
A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett. Döntése komoly elköteleződést jelentett, hiszen 1958-ban a papi hivatást választó fiatalok biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság zaklatni és üldözni fogja őket.
A későbbi években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták és kizárták az egyetemről.
Az 1989-ben megalakított Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását szervezte meg. A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, amelynek során 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon.
A romániai forradalom alatt segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagyszámú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet.
Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai.
Három és fél évtized alatt a szeretetszolgálat az egyik legnagyobb magyarországi karitatív szervezetté vált, amely szociális, oktatási és egészségügyi ellátásokból is hálózatot épített ki, intézményeiben és önkéntes csoportjaiban naponta átlagosan 17 ezer emberről gondoskodik.
Kozma Imre atya munkásságát több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel.
1996-ban az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának.
Aki haláláig a nemzetért dolgozott
Azonban nem csak Kozma Imre atya halála rázta meg október 17-én az országot: még aznap érkezett egy másik gyászhír is: tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. A politikus 1993-ban kapcsolódott be a politikai életbe, majd egyéni mandátumot nyert, és országgyűlési képviselő lett 1998-ban, ezt a pozíciót egészen haláláig betöltötte (7-szer nyert országgyűlési választáson).
Az országgyűlési munkája mellett 2002-től 2014-ig Bonyhád polgármestere volt, 2014-től haláláig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt.
Az elmúlt másfél évtizedben a nemzetpolitika meghatározó szereplőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett
– emlékezett közös közleményben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelték: az államtitkár mindent megtett azért, hogy a magyar kormány nemzetpolitikájának vezérelve, a nemzeti összetartozás minden magyarnak a világ minden táján kézzelfogható valóság legyen.
A Magyar Nemzet készített vele utoljára interjút, akkor azt mondta, „Segíts magadon, az Isten is megsegít”, ezzel utalva arra, hogy a magyar nemzetet olyan módon kell megerősíteni, hogy saját magán tudjon segíteni. Hozzáfűzte: az vezet eredményre, ha a nemzeti közösséget próbálják erősíteni.
Az Antall-kormány pénzügyminisztere
Szeptember másodikán nyolcvanhárom éves korában, családja körében elhunyt Kupa Mihály közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter. Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával tíz hónapi börtönre ítélték.
Ezután munka közben esti tagozaton elvégezte a közgazdaság-tudományi egyetem elméleti közgazdaság-tudományi szakát és 1975-ben doktorált. 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.
1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, és Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett. Az ő utódjaként
1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt az Antall-kormányban.
Ebből adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének az elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke. 1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott, majd az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselőjelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.
2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.
1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 1993-tól pedig a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. Tíz évre rá Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott. 2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.
Volt kisgazda és kereszténydemokrata politikus is az idén elhunytak között
Czoma Kálmán egykori országgyűlési képviselő még januárban hunyt el. A politikus 1994-től 2001-ig az FKGP-frakció tagja, majd 2001-től 2002-ig független képviselő volt az Országgyűlésben. A gazdasági bizottság, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, valamint a társadalmi szervezetek bizottsága munkájában vett részt.
Kilenc hónappal később elhunyt 82 éves korában Szilágyiné Császár Terézia is, a párt egykori országos alelnöke. Polgáron született 1943. július 20-án, rendszerváltó politikusként a KDNP alapítója volt Nyíregyházán, 1990-től a párt országos alelnöke és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet elnöke volt. Országgyűlési képviselőként dolgozott 1994–1998 között.
A Magyar Nőunió alapító elnöke volt, a szervezetet 1993-ban az Európai Nőunió a rendes tagjai közé emelte.
Az egész életútját jellemző áldozatvállalásáért, helytállásáért 1996 áprilisában a Szent György Lovagrend tagjai közé választották.
