Több mint kilencmilliárd tonna ipari hulladék keletkezik évente. A karácsonyi ünnepek előtti online vásárlások ezt csak tetézik – erről beszélt az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, Zay Balázs. Az Infostart arról ír, hogy az ünnepek alatt az emberek sokkal szívesebben kezdenek el költekezni, és akár olyan dolgot is megvesznek maguknak vagy a szeretteiknek, amelyekre amúgy nincs is szükségük.
– Az utóbbi évek vásárlási trendjét elnézve főleg a koronavírus-járvány játszott ebben szerepet. Egyre tolódnak vásárlásaink az online térbe, ami hulladékképződés szempontjából még rosszabb, mint a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás. A legnagyobb probléma, hogy sok olyan tárgyat megveszünk, amit nem kellene
– mondta az InfoRádióban Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
A környezeti terhelés szempontjából még károsabb az online vásárlás, mint a kiskereskedelmi, ugyanis jóval messzebbről érkezik a megrendelt áru. A másik probléma, hogy az online vásárolt termékek nyolcvan százaléka légi úton érkezik, és ha online vásárolunk, akkor az árut sokkal jobban be kell csomagolni. – Eleve nagyon sok csomagolóanyagot használunk, de ilyenkor még ezt a csomagolást is újra becsomagolják, kitömik a sérülések megelőzése végett tömítőanyaggal, ami még nagyobb hulladékképződés. Számítások szerint ötször annyi csomagolóanyagot használunk, ha online vásárolunk, mint ha személyesen a boltból tennénk – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Zay Balázs szerint ezen úgy lehet változtatni, ha először átgondoljuk, hogy mi az, amire valóban szükségünk van, és a karácsonyi időszakban is inkább a praktikus, hasznos ajándékokra helyezzük a hangsúlyt, meg a személyes, akár saját magunk által készített tárgyakra vagy élményekre, és nem egy ajándékcsomag megvásárlása, amit más összeállított.
Például nagyon gyakori, hogy ruhadarabot veszünk online, mert nincs kockázata, ha nem jó a méret, igazából bármikor visszaküldhetjük, viszont abba nem gondolunk bele, hogy a megvásárolt ruhát nagy valószínűséggel nem fogják újra eladni, hanem hulladéklerakóban végzi, tehát teljesen fölöslegesen gyártották le, használták el hozzá a több köbméter vizet, fölöslegesen használták hozzá az energiát
– hangsúlyozta a szakember.
– Több mint kilencmilliárd tonna az az ipari hulladék, amely kizárólag a gyártás során keletkező fel nem használt melléktermék, nyersanyag, hibás gyártás vagy a minőség-ellenőrzésen át nem jutó termék, tehát csupa olyan, amit nem lehet eladni – mondta a szakértő.
