Matús Sutaj Estok szlovák belügyminiszter – mint arról beszámoltunk – szombaton a helyi közmédia egyik műsorában bejelentette, olyan tevékenységeket jegyeztek fel, amelyek az ország kritikus infrastruktúráját érintő terrortámadás végrehajtásának lehetséges előkészületeire utalnak. A belügyminiszter azt mondta,
A szlovák hírszerzés információi szerint nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is létezik egy szervezett csoport, amely a Barátság kőolajvezeték közelében végezhet terepfelmérést egy esetleges terrortámadás kivitelezésével kapcsolatban
– írta meg az Új Szó.
Mint ismert, az utóbbi hónapokban kérdéses volt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül, mert a hírek szerint azt az ukránok el akarták zárni, de a Mol végül szeptemberben megállapodott a szállítókkal és a csővezetéket üzemeltető felekkel is, így a Mol-csoport az Oroszországból érkező érintett kőolajmennyiségek tulajdonjogát 2024. szeptember 9-i hatállyal a belorusz–ukrán határon veszi át.
A Barátság kőolajvezeték Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát látja el orosz kőolajjal. Oroszországból halad nyugati irányba több mint négyezer kilométeres hosszban. A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad. A Belaruszba lépő csővezeték szállítókapacitása évi 70 millió tonna. Ukrajnában, a magyar és a szlovák határ közelében a vezeték két irányba ágazik el. Az egyik Magyarországra halad, a másik Szlovákiába. Ez utóbbin kapja az orosz kőolajat Csehország is. A szlovákiai ágon évi mintegy 20 millió tonna kőolaj halad át.
Információink szerint a magyar titkosszolgálatokat nem érte meglepetésként a szlovák bejelentés, a terrorcselekmények veszélyére utaló adatokat ugyanis a politikától függetlenül, már az ilyen nyilvános közlések előtt megosztják egymással a társszolgálatok. A szlovák bejelentést sajnos komolyan kellett venni, és a rendelkezésre álló adatok alapján azt vizsgálják, kik ellen, mikor és hol hajthat megelőző intézkedéseket végre a Terrorelhárítási Központ a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével.
– A terrorcselekmények lehetősége esetén közös az érdek, és ez valóban mindent felülír, még a politikai különbözőségeket is, nemcsak Európában, hanem világszinten – mutatott rá Sas Zoltán, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A jobbikos politikus megjegyezte: Szlovákia esetében ráadásul jelenleg még a politikai ellenérdekeltség sem áll fenn. Hozzátette: a szlovákokkal valóban lehetett már a hivatalos bejelentés előtt információcsere, a titkosszolgálatoknak most be kell határolni, hogy van-e saját adat arra vonatkozóan, hogy kik, hol és mit akarnak elkövetni Magyarországon. Ezek után pedig a TEK csírájában fojthatja el az ellenséges szándékokat, már az előkészítő szakaszban.
Sas Zoltán figyelmeztetett arra is, hogy jelenleg sok külföldi is van hazánkban, a migráció és a terrorizmus pedig sajnos kéz a kézben jár az egész világon. És ez nem feltétlenül csak az illegális bevándorlókra lehet igaz, hiszen régi, bevett módszer a hírszerzők, ügynökök beépítése a menekültek közé bizonyos célok érdekében.
Hangsúlyozta:
A Barátság kőolajvezeték kiemelt besorolású objektum, tehát kiemelt védelemmel rendelkezik, így bízhatunk abban, hogy sikerül is megvédeni.
A terrorfenyegetés nem csupán dezinformáció, és azt komolyan kell venni Horváth József, a katonai és a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese szerint is. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint is lehetett titkosszolgálati konzultáció Szlovákia szakembereivel, konkrét adatokkal kellett rendelkezni egy ilyen hivatalos bejelentés előtt. A szakember szerint az ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, kinek lehet érdeke egy ilyen terrorcselekmény és kinek van erre lehetősége és eszköze is.
Horváth József emlékeztetett, ma hazánkba tömegesen be lehet lépni Ukrajna felől és innen tovább is lehet utazni, és ezeket a lehetőségeket a titkosszolgálatok is kihasználhatják. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte azt is, több olyan érdekelt is lehet, akiknek az a célja, hogy január 20., vagyis Donald Trump amerikai elnöki beiktatása előtt másokat is megpróbáljanak belerángatni az orosz–ukrán háborúba.
Gyanúsítottak az Északi Áramlat ügyében
Halad a nyomozás az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezeték két évvel ezelőtti felrobbantásával kapcsolatban, már két gyanúsítottat sikerült azonosítani az ügyben, ami olyan siker, amelyre kezdetben nem feltétlenül számítottak − mondta el Jens Rommel német főállamügyész a Der Spiegel című hírmagazinnak. Szavai szerint még felderítésre vár a szabotázsakció további elkövetőinek kiléte és indítéka, illetve azt a kérdést is tisztázni kell, hogy az akciónak volt-e esetleg valamilyen állami irányítója. A főállamügyész elmondta: azért indult vizsgálat, mert olyan gázvezetékeket rongáltak meg, amelyek a német gázellátás fontos hányadát biztosították, így jelentős csapás érte Németország energiaellátását − közölte az MTI.
A két gázvezetéket − amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba − 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében. Röviddel a robbanások után négy helyen szivárgást észleltek a vezetékeken. A szabotázsakció hátteréről továbbra sem tudni biztosat, csak különféle spekulációk láttak napvilágot. Augusztusban a német ügyészség elfogatóparancsot adott ki az ügyben egy ukrán állampolgár ellen.
Borítókép: Százhalombatta, barátság kőolajvezeték MOL (Fotó: Népszabadság)
