A lengyel kormánybuktató felforgatást alkalmaznák Magyarországon is

Hasonló események zajlanak Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában is.

Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet/ünnep

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcastsorozata újabb adással jelentkezett, aminek a címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az intézet igazgatója beszélgetett Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról.

A belpolitikában újdonság, hogy egyre többször esik szó az úgynevezett lengyel modellről. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli körök a 2023-ban Varsóban bejött megoldást alkalmaznák 2026-ban Budapesten. 

Annak idején a lengyel Jog és Igazságosság pártot úgy sikerült legyőzni, hogy összefogott ellene a Polgári Koalíció nevű jobbliberális centrum köré rendeződő zöldliberális és újbaloldali konföderáció. A miniszterelnök Donald Tusk lett, aki 2019–22 között az Európai Néppárt vezetője volt. 

A legutóbbi EP-ülésen Magyar Péter szép szavakkal hozzá is fordult, amikor hazánktól Lengyelország vette át a féléves EU-elnökséget. 

Eközben a kormány a tavaly év végén összeállított új gazdasági programja mögé 1,3 millió ember támogató véleményét sorakoztatta fel. Ennek elemei: teljes foglalkoztatottság, béremelés, középosztályosodás, alacsony rezsiárak, a családi adókedvezmény megduplázása, munkáshitel, a Demján Sándor-tervvel a kis- és középvállalkozások állami támogatása, állami beruházások, és kezdődik az állampapírok utáni kamatkifizetés.

Egymással párhuzamosan hasonló események zajlanak Szlovákiában és Szerbiában. Mindkét országot szuverenista erő vezeti: a pozsonyi kormány egy bal- és jobboldalon átívelő koalíció, amely a szociáldemokrata Smerből, a belőle kivált Hlasból, valamint a Szlovák Nemzeti Pártból áll, az országot Robert  Fico vezeti, aki háborúellenes. A szerb kormány élén a héten változás állt be, lemondott a miniszterelnök (korábbi újvidéki polgármester és védelmi miniszter), de a végrehajtó hatalom valódi birtokosa az államfő, azaz Alekszandar Vučić, aki nem hajlandó az Oroszország elleni szankciókra. 

A két ország belpolitikájától nem idegen a mesterségesen, kívülről szervezett „színes forradalom”. 

A két tüntetés jelszavaiban közös a korrupció felemlegetése és a transzparencia követelése, de míg Szlovákiában EU-s zászlók alatt és Ukrajnát éltetve folynak a megmozdulások, addig Szerbiában nem, itt a tüntetések jelképe egy véres tenyér, és többször marasztalják el az államfőt azért, mert nem foglalta vissza Koszovót.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)