Romanowski, akit 18 különböző bűncselekménnyel vádolnak, Magyarországtól kért menedékjogot, és a magyar kormány döntése jogszerűen, a nemzetközi és uniós jogszabályoknak megfelelően valósult meg. 

A mentelmi jog tiszteletben tartása a hatalommegosztás alapelve és a demokratikus intézmények integritásának megőrzése érdekében elengedhetetlen. Ez a „kis” jogállamisági baki azonban nem az első eset a Tusk vezette lengyel kormány alatt felmerült súlyos jogállamisági problémák sorából. Az Alapjogokért Központ tízpontos összefoglalójában részletesen bemutattuk azokat a rendszerszintű jogállamisági aggályokat, amelyek a Tusk-kormány működése során merültek fel, és amelyek komoly kérdéseket vetnek fel Lengyelország demokratikus működésének hitelessége és stabilitása szempontjából. A kormányzati intézkedések sorában az egyik legsúlyosabb és leginkább aggasztó példa a közmédia erőszakos átvétele volt. 

Tusk kormányzása alatt tudatos politikai tisztogatás indult, amelynek egyik eleme a közszolgálati média teljes kontroll alá vonása volt. Tusk emberei, akik legitimitással nem rendelkező „verőlegények” voltak, behatoltak a TVP székházába, ahol az állami televízió elnökének irodájában elbarikádozták magukat, és onnan átvették a közmédia működtetését. A lengyel alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy mindez alkotmányellenes volt. A kulturális tárca szerint viszont a legfelsőbb bírói fórum döntését figyelmen kívül kell hagyni, ezzel pedig továbbra is fenntartotta a közmédia teljes politikai irányítását. Az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása világosan arra utal, hogy a kormányzat képes saját politikai céljainak előmozdítása érdekében figyelmen kívül hagyni a törvényeket és az alkotmányos rendet. Ha egy kormány ennyire könnyedén felülírja az alkotmánybíróság döntéseit, az súlyosan aláássa a jogállamiság stabilitását és a demokratikus rendszer fundamentumait.

Egy újabb eset, amikor a hatóságok Michal Olszewski atyát letartóztatták, akit fogva tartása során súlyos jogsértések értek. Például hosszú időn keresztül megfosztották az ételtől, és a víz biztosítása is jelentősen korlátozott volt. Továbbá az ügyvédjével való kapcsolattartást is elutasították, ezzel súlyosan sértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a lengyel alkotmányban is rögzített, az embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni védelmet. 

A gazdatüntetések elleni brutális rendőri fellépés a Tusk-kormány politikai elnyomásának egyik következő példája, amely egyértelműen a demokratikus jogok aláásására irányul. A békés tüntetők ellen bevetett könnygáz és erőszakos rendőri intézkedések nemcsak a gyülekezési szabadságot tiporják sárba, hanem azt is mutatják, hogy a kormány hajlandó bármit bevetni, hogy elfojtsa a politikai ellenállást és a közvéleményt. A Tusk-kormány által irányított rendőrség nemcsak, hogy nem biztosította a békés rendezvény rendjét, hanem szándékosan tovább fokozta a feszültséget, demonstrálva, hogy a hatalomnak nem számítanak sem a törvények, sem a demokratikus elvek. 

A lengyel elnökség kezdetével egyértelművé vált, hogy Varsó nem csupán az uniós politikai napirendet próbálja irányítani, hanem saját jogállamisági hiányosságait is elferdíti, miközben más országok ellen jogi és politikai támadásokat indít. A Tusk-kormány politikai céljai és kettős mércéje azt mutatja, hogy a lengyel vezetésnek a demokratikus normák és jogállamisági elvek csak addig fontosak, amíg saját politikai érdekeik szolgálatában állnak.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője