Változás kell az unió politikájában!

A Hamász és Izrael közötti, egy hónapja tartó háború nagy fejtörést okozott az európai politikai döntéshozóknak. Míg az uniós vezetők egy része határozottan elítélte a terrortámadást és kiáll Izrael szuverenitása mellett, addig mások független Palesztinát vizionálnak, mindez pedig bomlasztja a sokat dicsőített uniós egységet. Ezt az egységet a jelenlegi uniós vezetés tovább gyengíti, és képtelen összehangolt és eredményes külpolitika kidolgozására.

Korábban az Európai Unió intézményeiben egyértelműen a palesztinpárti hangok domináltak, amit azóta a finanszírozásban is egyértelművé tesznek nap mint nap – mindezt a tagállamok kárára. Az Európai Unió globális nagyhatalom helyett miért egy adománybank szerepébe bújik?

Miután 1993-ban az oslói megállapodásokkal létrehozták a Palesztin Hatóságot, az európai vezetők százmilliókat öltek a Palesztin Hatóság és a palesztin intézmények kiépítésére, amellyel a független palesztin állam létrehozásának reményét táplálták a palesztinokban. A finanszírozásból az Európai Unió és több európai ország – főként az Egyesült Királyság és Norvégia – bőkezűen kivette a saját részét. Az EU mint a Palesztin Hatóság legnagyobb adományozója 2000 óta nyújt humanitárius segítséget a palesztinoknak, ami jelenleg mintegy 930 millió euróra rúg. A 2017–2020-as közös stratégiája keretében mintegy 1,3 milliárd eurót költöttek, a 2021–2024 közötti időszakban pedig 1,152 milliárd euró pénzügyi támogatást irányoztak elő a palesztinoknak, amellyel a jövőbeli palesztin állam elszámoltatható intézményeinek létrehozását és az önfenntartó gazdaság létrehozásának segítését tűzték ki célul. Csak Ursula von der Leyen vezetése alatt a bizottság költségvetéséből csaknem 579 millió euró jutott a palesztinoknak.

További Vélemény híreink

Pozitív ígéreteket kapott Zelenszkij Ursula von der Leyentől + videó

A Hamász terrortámadását követően az Európai Unió a palesztin népnek nyújtott gyorssegély megnégyszerezésével reagált, és számos humanitárius partnert támogat a helyszínen. Először 2023. október 15-én jelentette be az Európai Bizottság, hogy megháromszorozza a Gázának nyújtott humanitárius segélyt, ezzel 25 millió euróról 75 millió euróra növelve a finanszírozást.

Ezt követően november 6-án harangozta be Ursula von der Leyen, hogy a bizottság további 25 millió eurót biztosít humanitárius segélyként. Ezzel az EU humanitárius segélyének összege idén meghaladja a százmillió eurót a Gázai övezetnek. Az azonban, hogy a több millió eurónyi támogatás nem szolgálja-e közvetve a Hamász terrortámadásait, nem vehető biztosra.

Erre Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos is felhívta a figyelmet, és a támogatások felfüggesztésére szólította fel a brüsszeli vezetőket. Ezzel a teljesen észszerű kijelentésével olyannyira felkavarta az állóvizet Brüsszelben, hogy az Európai Parlament balliberális képviselői egyenesen a magyar uniós biztos lemondását követelték. Mindezt azért, mert nem hajlandó terroristákat és azok embertelen cselekményeit finanszírozni,

ennek veszélye pedig több esetben is fennáll: Brüsszel 1,7 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtott a Gázai övezetben lévő egyetemnek is, amely olyannyira kötődik a Hamász terrorszervezethez, hogy az épületeit fegyverfejlesztésre és -gyártásra is használták. Ezen az egyetemen azon szellemiségben tanítanak, hogy dicsőíteni kell a hitetlenek elleni szent háborút. Hiába van alapos gyanú az egyetem dzsihadista szellemű nevelési tevékenységére, még így is az Erasmus-program része, amiből Brüsszel a legtöbb magyar egyetemet kizárta politikai okok miatt. Emellett több mint ötven kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott pénzügyi segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász már korábban utalt arra, hogy a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak.

Ilyen ez az átgondolatlan brüsszeli kettős mérce: a terroristákat potenciálisan elősegítő uniós források folyósítása megengedett, sőt azt meg kell négyszerezni, azonban az Európai Unió saját tagállamának járó forrásokat be kell fagyasztani mondvacsinált okok miatt.
Az Európai Unió elhibázott politikája miatt már mindenki érzi, hogy szorul a hurok. A bizottság elnökének hírneve egyre inkább tompul az unió intézményeiben és a tagállami vezetők szemében is, hiszen megosztottságot teremtett az uniós állam- és kormányfők, de még az uniós intézmények között is.

Ursula von der Leyen nemcsak Charles Michel európai tanácsi elnökkel, de Josep Borrell-lel és az uniós kormányok egy csoportjával is ellentétbe került. Ezt tovább fokozta az Izraelben tett látogatása, amikor is Von der Leyen nem konzultált megfelelően a tagállami vezetőkkel, mielőtt fontos politikai döntést hozott volna. Mindezek veszélybe sodorhatják a jövő júniusi európai parlamenti választások után a bizottság elnöki tisztségének második ciklusára való esetleges pályázását.

Az elmúlt időszakban rengeteg konfliktus övezte az Európai Uniót, kezdve az orosz–ukrán háborútól Hegyi-Karabahon és Koszovón át Izraelig.

Ezekben a konfliktusokban az unió döntő stratégiai szerepet játszhatott volna, azonban az elhibázott és eredménytelen közös külpolitika miatt az EU nem globális szuperhatalom, hanem egy bőkezű civil szervezet szerepébe szorult. Hanyatló gazdaság, politikai diszharmónia, tehetetlen katonai erő jellemzi jelenleg az Európai Uniót, mindez a veszélyek korában, amikor egyre inkább növekszik a globális instabilitás.

Ahelyett, hogy a nemzetközi színtér tárgyalóasztalának asztalfőjén ülve irányító szerepben alakítaná a világpolitikát az európai érdekek mentén, csupán annyi haszna van, hogy eurómilliókat nyújt a konfliktusos országoknak, amelyek lakosai aztán az Európai Unió határain kopogtatnak akár a kezükkel, akár a fegyvereikkel.

Az egységes közös külpolitika hiánya és az Európai Unió intézményi megosztottsága már az orosz–ukrán konfliktus miatt is kiélezett helyzetet eredményezett a tagállamok között, az Izrael és a Hamász közti háború pedig tovább fokozta ezt. Az uniónak olyan vezetőkre van szüksége, akik harmóniát és egységet tudnak teremteni a bővülni készülő szövetség tagállamai között, nem pedig a megosztottságot erősítik. 2024 júniusában ez is a tét.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Kijevben, 2023. november 4-én (Fotó: Europress/AFP/ Anatolii Stepanov)