Ezt követően november 6-án harangozta be Ursula von der Leyen, hogy a bizottság további 25 millió eurót biztosít humanitárius segélyként. Ezzel az EU humanitárius segélyének összege idén meghaladja a százmillió eurót a Gázai övezetnek. Az azonban, hogy a több millió eurónyi támogatás nem szolgálja-e közvetve a Hamász terrortámadásait, nem vehető biztosra.

ennek veszélye pedig több esetben is fennáll: Brüsszel 1,7 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtott a Gázai övezetben lévő egyetemnek is, amely olyannyira kötődik a Hamász terrorszervezethez, hogy az épületeit fegyverfejlesztésre és -gyártásra is használták. Ezen az egyetemen azon szellemiségben tanítanak, hogy dicsőíteni kell a hitetlenek elleni szent háborút. Hiába van alapos gyanú az egyetem dzsihadista szellemű nevelési tevékenységére, még így is az Erasmus-program része, amiből Brüsszel a legtöbb magyar egyetemet kizárta politikai okok miatt. Emellett több mint ötven kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott pénzügyi segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász már korábban utalt arra, hogy a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak.

Ilyen ez az átgondolatlan brüsszeli kettős mérce: a terroristákat potenciálisan elősegítő uniós források folyósítása megengedett, sőt azt meg kell négyszerezni, azonban az Európai Unió saját tagállamának járó forrásokat be kell fagyasztani mondvacsinált okok miatt.
Az Európai Unió elhibázott politikája ­miatt már mindenki érzi, hogy szorul a hurok. A bizottság elnökének hírneve egyre inkább tompul az unió intézményeiben és a tagállami vezetők szemében is, hiszen megosztottságot teremtett az uniós állam- és kormányfők, de még az uniós intézmények között is.

Az elmúlt időszakban rengeteg konfliktus övezte az Európai Uniót, kezdve az orosz–ukrán háborútól Hegyi-Karabahon és Koszovón át Izraelig. 

Ahelyett, hogy a nemzetközi színtér tárgyalóasztalának asztalfőjén ülve irányító szerepben alakítaná a világpolitikát az európai érdekek mentén, csupán annyi haszna van, hogy eurómilliókat nyújt a konfliktusos országoknak, amelyek lakosai aztán az Európai Unió határain kopogtatnak akár a kezükkel, akár a fegyvereikkel.

Az egységes közös külpolitika hiánya és az Európai Unió intézményi megosztottsága már az orosz–ukrán konfliktus miatt is kiélezett helyzetet eredményezett a tagállamok között, az Izrael és a Hamász közti háború pedig tovább fokozta ezt. Az uniónak olyan vezetőkre van szüksége, akik harmóniát és egységet tudnak teremteni a bővülni készülő szövetség tagállamai között, nem pedig a megosztottságot erősítik. 2024 júniu­sában ez is a tét.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Kijevben, 2023. november 4-én (Fotó: Europress/AFP/ Anatolii Stepanov)