Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között egy gazdasági együttműködésről szóló nemzetközi szerződés jött létre, amelyet a 2024. évi XXI. törvény hirdetett ki. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény szerint a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződések egyértelműen a hazai jogrend részét képezik, és a jogszabályi hierarchiában közvetlenül az Alaptörvény mögött, de más jogszabályokat megelőző helyet foglalnak el
– jelentette ki az alkotmányjogász, majd kifejtette, amennyiben a főpolgármester a budapestiek érdekében álló együttműködő hozzáállás helyett valóban pártpolitikai célokra kívánja felhasználni a helyzetet, és pert indít az ügyben, úgy egy rendkívül bizonytalan (függő) jogi helyzet állhat elő. Az adásvétel és a birtokba adás folyamata jelentősen elhúzódhat, továbbá megakadályozhatja a vevőt, hogy teljes joggal tudja használni az ingatlant, aki ennek eredményeként adott esetben el is állhat a szerződéstől.
Fontos hangsúlyozni azt, hogy a fővárosra nézve létfontosságú fejlesztésekről van szó. A szakértők szerint jelenleg 170 ezer köbméternyi szemét és veszélyes hulladék szennyezi a területet
– emelte ki ki az alkotmányjogász. Lomnici elmondta, a nemzetközi szerződés kijelöli, hogy kit illet meg a vevőkijelölés joga, ez egyben a jogforrás lényeges tartalmi eleme is. Lényeges tartalmi elemnek minősül minden olyan kikötés vagy szerződéses rendelkezés, amelynek hiányában a szerződés nem vagy nem abban a formában jött volna létre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!